A darab
szerzője az újgenerációs
hangon megszólaló Bíró Zsombor
Aurél,
27 éves mindössze, a humort ötvözi a
szomorúsággal. Rendezője Máté
Gábor. Összevont alcíme és műfaji
megjelölése: „családi történet
Magyarországtól 1307 kilométerre”.
Valóban, a
cselekmény helyszíne a dán főváros,
Koppenhága (legalább megtudtuk, hogy
hazánktól 1307 km-re fekszik). Még
közelebbről: a helyszín egy bérelt apartman.
A színpadon egy szegényesen berendezett nappali szoba
látható szekrénysorral és
egy fürdőkáddal, amely napközben jól
szolgál heverő helyett amolyan olvasó
sarokként (díszlet: Darvay Botond).
A
cselekmény idején kicsit sokan
lakják ezt az apartmant. Alapvetően hárman élnek
itt: Csongor és Szilvi magyar
emigránsok (Szilvi itteni egyetemi hallgató
másfelől), valamint Vaszilij orosz
emigráns, aki Csongor fiúbarátja. Az édes
hármas jól működik, a két fiú szereti
és segíti egymást, Szilvinek saját
magánélete van, ő más fiúkkal pasizik,
jelenleg éppen terhes az egyik alkalmi
kapcsolatából származóan (erről egy
véletlenül megtalált terhességi tesztből
értesülünk). Csongor szülei és húga
látogatóba érkezik a fővárosba, de az előre
lefoglalt apartmant nem találják
átvehető állapotban (kosz, piszok, mocsok az előző
bérlőtől), ezért beállítanak
a fiukhoz.
Nem várt
események következnek mind
az itt lakók, mind a vendégek számára.
Számos helyzetkomikum részesei vagyunk,
mivel a „háziak” próbálják
eltitkolni, ki kinek kicsodája. A szülők egy ideig
lelkendeznek fiuk és Szilvi vélt
„párkapcsolatán” és Vaszilijt
egzotikus
jelenségnek tekintik mindaddig, amíg a második
részben ki nem derül, jelenléte
illegális, hamarosan kiutasítják,
ráadásul meleg, ahogy Csongor is. A család
összeomlik, Csongornak haza kellene térni
(Magyarországra) szüleivel együtt,
ezt az apa eldöntötte, aki nem létező, ám
jövedelmező vállalkozásokat irányít,
fenntart és vasakarattal működtet. Mindez családilag
kifizetődő. Ám még ennél
is nagyobb a baj, mivel a gyenge idegzetű anyának
mentális problémái vannak,
lánya, Regina viszont a realitás talaján és
Csongor mellett áll, vagyis szülei
ellen. Úgy tűnik, nincs megoldás, Csongor
eljátssza, hogy parancsra hazatér.
A kellően
összekuszált történet
súlyos társadalmi problémákat hoz
felszínre, kizárólag ezekkel foglalkozik.
Mondhatjuk tendenciózus, minden szónak, mondatnak,
beszólásnak, trágár
kifejezésnek óriási jelentősége van, mivel
a szerző egyrészt közvetíteni akarja
nekünk, nézőknek, hogyan él egy
„konzervatív szülős” család, és
hogyan lázadnak
fel ez ellen a felnőtt gyerekeik. Másrészt jól
„beolvas” a korrupt, hazug,
szemforgató, igazságtalan stb. társadalomnak
és
az őket kiszolgáló családoknak:
szégyelljék magukat, mert rasszista,
képmutató
személyek, akik szándékosan tönkreteszik
gyerekeik életét.
A
felvonultatott problémák úgy
képeződnek le a darabban, mint a betegségek az
állatorvosi ló mintarajzán.
Egyetlen ló képviseli az összes betegséget,
ahogy a kétórás színdarabban
megjelenik a migránslét, a rasszizmus, a
korrupció, okirat-hamisítás, állami
támogatás kijátszása, alkoholizmus,
nacionalizmus, családi széthúzás, LMBTQ el
nem fogadása, és még sok minden.
Máté Gábor rendező felvállalja az
összes
problémát, ezzel szabad utat enged a szerző
(Bíró Zsombor Aurél) dühös
lázadásának. Mi ellen is lázad? Hát
a sokat magyarkodó (immár távozó)
kormányzat és a begyöpösödött
középosztálybeli szülők ellen.
Természetesen
minden problémáért az apa (kisebb
mértékben az anya) felelős, előbbi a létező
összes rossz tulajdonsággal rendelkezik: maradi,
kirekesztő, csaló és hazug,
nem rendelkezik minimális empátiával saját
gyereke boldogsága érdekében sem,
erőszakos, az anya pedig alkoholista, mentálisan zavart.
Katona
Péter Dániel (Csongor) a
színdarab „hőseként” egy nagyon
frusztrált, idegbajos
figurára emlékeztet, aki vonzza a konfliktusokat, amiket
kezelni nem tud. Csupa
szívjóság, szeretet, csak nehéz elviselni.
Ő korunk „hőse”. Vele ketten is
szolidaritást vállalnak, egyik a Gellért
Dorottya által játszott húg, aki
határozott lázadó egyéniség, mindig
tudja,
mit akar, és azt ki is mondja, másik az orosz Vaszilijt
alakító Márfi Márk.
Kiválóan hozza a figurát,
rajta nevetünk a legtöbbet, mind alkatilag, mind nyelvi
humorban (felváltva
beszél három nyelvet) remekel. Pataki
Ferencnek jutott a leghálátlanabb apaszerep,
amellett, hogy buta és
erőszakos, számos jelenetben nevetségessé is
válik. Péterfy Bori esendő
anyaszerepben egyenesen sajnálnivaló. Bíró
Panna Dominika a szingli szerepben
a darab végén a szerző szócsöveként
kimondja az ítéletet a szülőkre.
Trágár
kifejezésekben, obszcén szavakban mindenki jeleskedett.
Szép
esténk volt, jól szórakoztunk.
Fontos dolgokról esett szó, a vádbeszédet
értettük, bár nekünk nem olyan könnyű
a föld …
Jelmeztervező: Kovács Andrea, dramaturg: Vörös
Róbert, a rendező munkatársa: Kis-Kádi
Judit. Producer: Orlai Tibor.
Bemutató
előadás: 2026. május 10.
Megtekintett
előadás: 2026. május 8.
Budapest,
2026. május 11.
Földesdy Gabriella
