Ray Cooney
és Michael Barfoot valószínűleg a
vígjátéki műfaj legkülönösebb
szerzőpárosa. Az ő nevük fémjelzi a József
Attila
Színház legújabb bemutatóját. Cooney
idén 93 éves, volt színész,
társulatalapító és társulatvezető,
számos sikeres vígjáték szerzője,
világszerte ismert és játszott szerző, a „francia
Feydeau” néven ismerik Moliere
hazájában. Barfoot mindössze 45 éves,
íróként, színházi emberként
nem ismert, viszont kiváló krikettjátékos
volt
évekig. Barfoot a bemutató előtt ellátogatott
Budapestre, hogy megtekintse
darabjának próbáit, és részt vegyen
az ünnepélyes bemutatón. A bemutató
előestéjén a színház az ő
tiszteletére szerény minifogadást rendezett az
emeleti társalgóban.
De hogyan is
lép félre Rebecca
Willey államtitkár asszony? A kétrészes
bohózat mindvégig annyi akadályt
vonultat fel a légyott megvalósulása előtt, hogy
maga a pásztoróra elmarad.
Helyette mennyi minden történik ebben a zsúfolt
cselekménysorban! Főként a nők
futkosnak, rohangálnak, őrjöngnek, kilóg a
nyelvük, hogy a szállodai szobába
betolakodó vendégeket félrevezessék. Kell
is a sok hazugság gyártása, mert
egyre furcsább személyek jelennek meg, megcsalt
feleség, megcsalt férj,
titkárnő, és az ő apjának kirendelt
ápoló, hulla az ablakban, a tolókocsiban,
aki nem is hulla, mert feléled, felébred (?), és
lassan elkezd emlékezni arra,
ki is ő, és mit keres itt.
Ez még
mind semmi! Hiszen az
egyetlen helyszín a Westminster Hotel 648-as lakosztálya,
most egy átjáró házzá
változik, percenként kopognak az ajtón,
ajtócsapkodás, ablakon ki-bemászás,
váratlanul lezuhan a toló ablak és letaglóz
valakit, a szekrény és a toalett
ugyanaz az ajtó, amely kinyílik időnként,
és belsején ott van felakasztva
egyik-másik szereplő. Főszerepet játszik a
szálloda pincére, neki ez a
sürgés-forgás egyenesen aranybánya, minden
apró szolgáltatásért tartja a
markát, busás borravalókat bezsebelve. Szinte
főszereplő a szállodaigazgató is,
aki minden egyes betoppanásakor a szálloda jó
hírnevét próbálja megőrizni, bár
ez nem nagyon sikerül.
A
légyott ugyan nem jön létre, de
egyfajta kapcsolat mégis célba ér. A
szemüveges, erősen gátlásos titkárnő
épp
ezen az estén találja meg élete
párját, jön rá, hogy szerelmes végre,
és
viszont szeretik. Hát, ez is valami!
A
bohózatot Varsányi Anna
fordította, és Kovács
Lehel rendezte. Az egyetlen díszlet egy szállodai
lakosztály három ajtóval
és egy lezuhanó ablakkal (tervező: Zöldy
Z. Gergely), a szoba különleges berendezése a
kutya alakú telefonkészülék, amely
ugatással csenget. A jelmezek között két
figyelemreméltót fedezhetünk fel: a
bűvészruhába öltöztetett hullát, belőle
néha bűvészkellékek hullnak ki. A másik
meglepetés a szerelmes ápoló
„öltözéke”, a befejező jelenetben
még az egy szál
törölköző is lehull róla, és meztelen
hátsóval mutatkozik csókolózás
közben. (Jelmez: Pirityi Emese.)
A
jelenet – bár meghökkentő – inkább
ízléstelen, mint vicces. Maga a meztelenül
mutatkozás színpadon kétélű fegyver, csak
akkor helyénvaló, ha funkciója van,
funkciótlan meztelenség a pornó felé hajlik.
A
bohózatok velejárója itt is
működik, vagyis mindenáron
félreértéseket kell teremteni, az abszurd
helyzeteket nevetséges köntösbe öltöztetni,
mindez a jókedvet generálja a
közönségnél, erre a darabra mindenki
azért jön el, hogy sokat nevessen. De nem
mindegy, hogy min nevetünk, szarkasztikus humor, briliáns
szójáték, szellemes
történet, esetleg polgárpukkasztás,
színvonalas fricska, gyilkos irónia mind
szolgálhatnak épülésünkre. A
tortadobálást (itt nincs ilyen), álhulla
cipelést
(ez viszont van) és meztelen hátsókat nem
szeretjük látni. Mondom ezt, pedig
tudom, hogy utóbbi nem keltett igazi felháborodást
a nézőtéren. Egy-két idősebb
hölgy felszabadultan nevetett, és tenyerét
vörösre tapsolta.
A
színészek jó arccal fogadják a
történet kilengéseit, néhány esetben
áldozatul esnek a mindenáron történő
feltűnésnek. A Georgia titkárnőt játszó Szabó
Emília egy afrikai gnu (antilopfajta)
mozgását utánozva szökdécsel
mindvégig, Tracey szerepében Kónya
Merlin
Renáta minden jelenetében ordítva fenyeget
bosszúval, és vinnyogva szenved
a meg nem történt férji hűtlenség miatt,
miközben térden állva ostorozza magát.
A hullát megtestesítő Horváth
Barnabás viszont
lehetőségeihez képest jól bánik a
szokványosnak nem mondható szereppel.
Legnagyobb teher az államtitkár asszonyt
játszó Pikali Gerdán van, aki
jó pár kilométert futkos, mire helyrehozza
azt, amit csak szándékozott elkövetni, nevezetesen
az ellenzéki főtanácsadóval (Lukács
Dániel) tervezett kicsapongást.
Nem csalódunk a két szállodai alkalmazottban sem, Horváth Sebestyén Sándor olyan,
mint egy csúcsra járatott pénznyelő
automata, Quintus Konrád
szállodaigazgató rezignált hangon és
jelentőséggel bírva zavarja meg vendégei
magánéletét. Lábodi
Ádám (Paul
Willey) ezúttal visszafogottan játszik, az
ápolót alakító Chajnóczki
Balázs jobban mutatna 15 kg fogyást követően
…
Dramaturg: Szokolai Brigitta, zeneszerző: Monori
András, rendezőasszisztens: Jámpa
Krisztina.
Bemutató
előadás: 2025. november 22.
Megtekintett
előadás: 2025. november 21.
Budapest,
2025. november 24.
Megjelent
a Kláris 26/2.
számában.
Földesdy Gabriella
