Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

SZUVIDÁLT SZENVEDÉLYEK

Belvárosi Színház 

Az amerikai vígjáték műfaja: K O N Y H A S H O W [konyhasó]. Szellemes meghatározása ennek a gasztroszínházi előadásnak. Merthogy történetünk egy valódi konyhában játszódik, hűtő, tűzhely működik, zöldségek, fűszerek, sültek illata terjeng. Ezt még Arnold Wesker: A konyha c. darabjában sem tapasztaltuk, mert ott csak imitálták a főzést.

A szerző Theresa Rebeck (1958-- ) amerikai írónő, hazájában [USA] ismertnek számít, megkapta az Edgar-díjat, az Alex-díjat, és az Athéné Filmfesztivál kiválósági díjával is rendelkezik. Drámái és tv-játékai népszerűek, a Belvárosiban most bemutatott Szuvidált szenvedélyek c. művéről nem találtam információkat. Hogyan is fordítanánk a „szuvidált” kifejezést? Talán korlátlannak, egyénítettnek, szuverénnek mondhatnánk. Vagy egyik sem, viszont nem található a szótárban e kifejezés értelmezése.

A két részben játszott „konyhasó” rendezője Paczolay Béla, fordítója Zöldi Gergely, a konyhai berendezés díszlettervezője pedig Zöldi Z. Gergely. A történet középpontjában sajátos rivalizálás, amolyan ki a dudás a csárdában játék zajlik, számos nekifutása annak a kérdésnek, vajon mi a fontosabb: a minden áron való minőséghez való ragaszkodás, vagy a bevétel, nyereség, rentabilitás elsődlegessége, aminek alárendelődik az alapanyag. Ezen a kérdésen vitatkozik Harry (Király Attila), az étterem séfje és Mike (Pataki Ferenc), a tulajdonos, aki a nyitáskor minden pénzét ebbe a vállalkozásba fektette. Mindketten azt bizonygatják a magas hőfokon folytatott vitáikban, hogy rájuk épült a vállalkozás, Harry, mint a világ legjobb séfje, Mike, mint aki az összes pénzét az étterembe fektette, és azóta is működteti.

További két szereplő társul a nemrég híressé lett New York Brooklyn-beli étterem káprázatos felfutásához. Rodney (Mészáros Martin), a pincér és Emily (Barta Ágnes), a konzulens, utóbbi önzetlen barátként kapcsolódik be az üzletmenetbe. Kiegészíti a felszerelést új késekkel, étlapot szerkeszt és ételkritikust hív, hogy reklámot csináljon az itt kapható ételeknek. Szinte hihetetlen, de nincs igazi szerelmi szála a darabnak, vagyis a férfi szereplők nem hajtanak rá, és nem adják kézről kézre Emilyt (ahogy azt gondolhatnánk), nemes egyszerűséggel Emily csábítja el Harryt, de nem szerelemből, csak érdekből, nevezetesen a minél sikeresebb konyha érdekéből.

Az élet lényege és maga a valóság – Harry szerint mindenképp – az étel maga, az, amit ő főz. Két olyan étel körül forog a második rész cselekménye, amit még hazai, nem eléggé kvalifikált éttermi gyakorlatunkban elképzelni sem tudnánk, nemhogy színpadon, vérre menő konfliktusban. Az egyik a fésűkagyló, a másik a vadlazac, versus tenyésztett lazac körüli vita. A fésűkagylót az ételkritikus dicsérte cikkében, ezért a vendégek rendről rendre ezt akarják megkóstolni, Harry viszont nem akar fésűkagylót főzni, és egyáltalán nem hajlandó vadlazac helyett tenyésztett lazacból főzni.

Hogy van-e megoldás erre az életbevágó problémára? Természetesen van, a szerző nem hagy bennünket cserben, és frappáns befejezést nyújt gasztronómiában otthonos, vagy abban érdekelt közönsége számára.

(A darab szórólapja ezúttal kiválóra sikerült. Botticelli Vénusz születése c. híres festményét szerkesztették össze úgy, hogy a kagylóból egy séf születik, aki mártást önt a lábához rajzolt lazacra. A képszerkesztés határai határtalanok… Plakáttervező: Csáfordi László.)

Négy szereplő, négy különböző karakter, Király Attila az önimádó pszichopata séf, színpadi műbalhéi kellően idegesítenek bennünket, Pataki Ferenc, a pénzügyi egyenleg megteremtésén, a nyereség növelésén fáradozik, Mészáros Martin, a látszólag egyszerű pincér, valójában ő az alamuszi macska, aki egyszer csak nagyot ugrik. Barta Ágnes, az önzetlen segítő, csupa jó szándék, idővel nélkülözhetetlen részévé válik az éttermi vállalkozás sikerének.

Azt hinnénk, hogy a fésűkagyló és a lazac mindent visz, pedig itt is az emberi kapcsolatok kiszámíthatatlansága játssza a főszerepet. Szerencsére.

Jelmeztervező: Pető Kata, zene: Furák Péter, a rendező munkatársa: Dicső Dorka.

Producer: Orlai Tibor.

Bemutató: 2025. szeptember 14.

Megtekintett előadás: 2025. szeptember 13.

Budapest, 2025. szeptember 15.


Földesdy Gabriella

  


♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©