Az amerikai
vígjáték műfaja: K O N Y H A S H O W
[konyhasó]. Szellemes
meghatározása ennek a gasztroszínházi
előadásnak. Merthogy történetünk egy
valódi konyhában játszódik, hűtő, tűzhely
működik, zöldségek, fűszerek, sültek
illata terjeng. Ezt még Arnold Wesker:
A konyha c. darabjában sem
tapasztaltuk, mert ott csak imitálták a főzést.
A szerző Theresa Rebeck (1958-- ) amerikai írónő,
hazájában [USA] ismertnek
számít, megkapta az Edgar-díjat, az
Alex-díjat, és az Athéné
Filmfesztivál
kiválósági díjával is rendelkezik.
Drámái és tv-játékai
népszerűek, a
Belvárosiban most bemutatott Szuvidált
szenvedélyek c. művéről nem találtam
információkat. Hogyan is fordítanánk a
„szuvidált” kifejezést? Talán
korlátlannak, egyénítettnek, szuverénnek
mondhatnánk. Vagy egyik sem, viszont nem található
a szótárban e kifejezés
értelmezése.
A két
részben játszott „konyhasó”
rendezője Paczolay Béla,
fordítója Zöldi Gergely, a konyhai
berendezés
díszlettervezője pedig Zöldi Z. Gergely.
A történet középpontjában sajátos
rivalizálás, amolyan ki a dudás a
csárdában
játék zajlik, számos nekifutása annak a
kérdésnek, vajon mi a fontosabb: a
minden áron való minőséghez való
ragaszkodás, vagy a bevétel, nyereség,
rentabilitás elsődlegessége, aminek alárendelődik
az alapanyag. Ezen a kérdésen
vitatkozik Harry (Király Attila), az
étterem séfje és Mike (Pataki Ferenc),
a tulajdonos, aki a nyitáskor minden pénzét ebbe a
vállalkozásba fektette.
Mindketten azt bizonygatják a magas hőfokon folytatott
vitáikban, hogy rájuk
épült a vállalkozás, Harry, mint a
világ legjobb séfje, Mike, mint aki az
összes pénzét az étterembe fektette,
és azóta is működteti.
További
két szereplő társul a nemrég
híressé lett New York Brooklyn-beli étterem
káprázatos felfutásához. Rodney (Mészáros
Martin), a pincér és Emily (Barta
Ágnes), a konzulens, utóbbi
önzetlen barátként kapcsolódik be az
üzletmenetbe. Kiegészíti a felszerelést
új
késekkel, étlapot szerkeszt és
ételkritikust hív, hogy reklámot csináljon
az
itt kapható ételeknek. Szinte hihetetlen, de nincs igazi
szerelmi szála a
darabnak, vagyis a férfi szereplők nem hajtanak rá,
és nem adják kézről kézre
Emilyt (ahogy azt gondolhatnánk), nemes egyszerűséggel
Emily csábítja el
Harryt, de nem szerelemből, csak érdekből, nevezetesen a
minél sikeresebb
konyha érdekéből.
Az élet
lényege és maga a valóság –
Harry szerint mindenképp – az étel maga, az, amit ő
főz. Két olyan étel körül
forog a második rész cselekménye, amit még
hazai, nem eléggé kvalifikált
éttermi gyakorlatunkban elképzelni sem tudnánk,
nemhogy színpadon, vérre menő
konfliktusban. Az egyik a fésűkagyló, a másik a
vadlazac, versus tenyésztett
lazac körüli vita. A fésűkagylót az
ételkritikus dicsérte cikkében, ezért a
vendégek rendről rendre ezt akarják megkóstolni,
Harry viszont nem akar
fésűkagylót főzni, és egyáltalán nem
hajlandó vadlazac helyett tenyésztett
lazacból főzni.
Hogy van-e
megoldás erre az
életbevágó problémára?
Természetesen van, a szerző nem hagy bennünket cserben,
és frappáns befejezést nyújt
gasztronómiában otthonos, vagy abban érdekelt
közönsége
számára.
(A darab
szórólapja ezúttal kiválóra
sikerült. Botticelli Vénusz
születése
c. híres festményét szerkesztették
össze úgy, hogy a kagylóból egy séf
születik, aki mártást önt a
lábához rajzolt lazacra. A képszerkesztés
határai
határtalanok… Plakáttervező: Csáfordi
László.)
Négy
szereplő, négy különböző
karakter, Király Attila az önimádó
pszichopata séf, színpadi műbalhéi kellően
idegesítenek bennünket, Pataki Ferenc, a
pénzügyi egyenleg megteremtésén, a
nyereség növelésén fáradozik,
Mészáros Martin, a látszólag egyszerű
pincér,
valójában ő az alamuszi macska, aki egyszer csak nagyot
ugrik. Barta Ágnes, az
önzetlen segítő, csupa jó szándék,
idővel nélkülözhetetlen részévé
válik az
éttermi vállalkozás sikerének.
Azt
hinnénk, hogy a fésűkagyló és a
lazac mindent visz, pedig itt is az emberi kapcsolatok
kiszámíthatatlansága
játssza a főszerepet. Szerencsére.
Jelmeztervező: Pető Kata, zene: Furák Péter,
a rendező munkatársa: Dicső Dorka.
Producer: Orlai Tibor.
Bemutató:
2025. szeptember 14.
Megtekintett
előadás: 2025. szeptember 13.
Budapest,
2025. szeptember 15.
Földesdy Gabriella
