Mark Twain (1835-1910) amerikai
író, akit ugyan elsősorban a Tom Sawyer
(1876) és a Huckleberry Finn (1884) c.
regényeiből
ismer a világ, de az 1881-ben megjelent Koldus
és királyfi (The Prince and the
Pauper) c. ifjúsági regénye legalább
olyan népszerű, mint az említett két
másik. Ezúttal magyar szerzők írták
át színpadra, musical formában láthatjuk. A
regényt eredetileg Lengyel Tamás
fordította, a Puedlo kiadónál jelent meg
évszám nélkül.
A musical
zenéjét Tolcsvay László,
szövegét Müller Péter Sziámi
szerezte, a rendező: Nagy Viktor. A
színház
nagy apparátust működtet a darab hiteles
előadásának
létrehozása céljából. A londoni
tömegjelenetekben a színház „Ensemble”
tagjai
működnek közre. Fontos szerepet kap a díszlet, amelyet
forgószínpadra
építettek: egyik oldala a szegényes
kinézetű londoni utcákat, nyomornegyedet,
később Hendonék előszobáját mutatja,
másik fele a királyi lakosztály, majd a
koronázás helyszíne lesz (díszlet: Horesnyi
Balázs). Az előkelő szobabelső, illetve a királyi
udvari öltözetek
tekintetében mérsékelt pompát alkalmazott a
tervező (Rátkai Erzsébet).
Mark Twain regénye
elbűvölően bájos. Az angol történelemből egy
olyan pillanatot választ ki,
amelyikbe íróként rést tud ütni,
és elhelyezi azt a személycserét, amely
könnyeket csal minden érzékeny gyereknek (de
felnőttnek is!) szemébe. 1547-ben
vagyunk, VIII. Henrik királynak tíz éves a fia,
Edward, aki Jane Seymour nevű
feleségétől született. Ő volt a harmadik
feleség, a kedvenc, aki végre fiút
szült a királynak, de egy héttel később
belehalt a szülésbe. Edwardot kezdettől
királynak nevelik, tíz évesen egyik
sétája alkalmával összetalálkozik Tom
Cantyvel, a koldusfiúval, aki megszólalásig
hasonlít rá, mi több, egy napon
születtek. A találkozás baráti
beszélgetésbe torkollik, és gyerekes
csínynek
tűnik, amikor ruhát cserélve egymás
életét kezdik el élni, méghozzá
élesben. A
koldusból királyfi lesz, akinek a protokoll szerint kell
viselkedni, később
igazságot tenni a beteg király helyett. A királyfi
pedig elkezdi élni a
koldusok sanyarú életét, éhséggel,
veréssel, szeretetlenséggel.
Hamarosan eljön az
igazság pillanata, mivel meghal VIII. Henrik, és a
trónörököst meg kell
koronázni, hisz VI. Edwardként ő következik az
uralkodásban. Kezdődik az
ünnepség, már éppen a koronát
akarják Tomnak, a koldusnak fejére tenni, amikor
betoppan a koldusnak öltözött igazi
trónörökös, hogy ő kapja a koronát, s
tehessen esküt Isten s emberek előtt.
Nos, a musical kicsit
változtatott a két fiú életkorán,
hiszen nem oszthatták két tízéves gyerekre
a
szerepeket, ezért tizenöt évesként
játsszák őket. Egyáltalán nem
hasonlítanak
egymásra, sőt, nem is törekszenek a
hasonlóság megteremtésére sem. A
királyfit Fülöp Kristóf
alakítja komoly
elszántsággal, Tom Cantyt, a koldust Ember
Márk kicsit durcásan, csibész kölök
módjára játssza, mintha meg lenne
sértődve, hogy most ő lett az angol királyfi.
Mozgása darabos, beszéde
elnyújtott, bumfordi módon viselkedik királyi
rokonai előtt. Ez a „durci” játék
rendkívüli módon tetszik a nagyszámú
gyerekközönségnek.
A
középrészben
megismerjük azokat a problémákat, amelyekkel a
fiúk találkoznak szerepük
felcserélése következményeként. Tom
bajlódik az udvari ceremóniák
tanulásával
és rokonaival való barátkozással. Edward
sokkal nehezebb helyzeteket él át,
koldus apja belekényszeríti rablásokba,
éhezik, fázik, míg Miles Hendon (Pavletits
Béla) meg nem menti és
magával nem viszi birtokára. Ez lesz
számára a legnagyobb kaland, mert Miles-t
öccse (Haumann Máté) kisemmizi
vagyonából s börtönbe záratja
újdonsült barátjával, az
álruhás királyfival
együtt. Igazi meseként éljük át a
végső igazságszolgáltatást, amikor a
fiúk
visszaveszik elcserélt szerepüket.
VI. Edward
trónfoglaló
beszédébe a szövegíró
belecsempészett két jóslatot, amelyek 21.
századi
visszamenőleges megállapítások: Anglia
300 év múlva (19. sz.) birtokolni fogja a
földkerekség kétharmadát, és a 21.
században pedig mindenki angolul fog beszélni a földön. A mondat egyrészt
találó, másrészt humoros, a
jelenlévő
közönség jóleső mosolygással fogadja a
„beteljesült jóslatot”.
Igen sok
mellékszereplő színesíti a történetet,
mint Mészáros
Árpád Zsolt (VIII. Henrik; Tom apja),
Jenes Kitti (Lady Elizabeth), Molnár
Janka (Lady Jane Grey), Lőrincz Nikol
(Tom anyja), Murvai Márton (Hugo
cimbora), Rancsó Dezső (pap; Lord
Hertford; udvari tanácsadó), Varga Fekete
Kinga (Fekete Bess), és még sokan mások.
A zeneszámokat
Tolcsvay László és Lippényi
Gábor
hangszerelte, koreográfus: Gyenes Ildikó,
korrepetitor: Magony Enikő,
szcenikus: Filep Réka Andrea,
rendezőasszisztens: Hűbér Tünde.
Bemutató
előadás: 2024. december 6.
Megtekintett
előadás: 2025. március 16.
Budapest, 2025.
március 18.
Megjelent a
Kláris 25/4.
számában.
Földesdy Gabriella
