Székely János
(1929–1992) erdélyi író, költő,
filozófus, kiadói lektor,
az Igaz Szó c. lap rovatvezetője, jelentős életművet
hozott létre, de az
anyaországban szinte csak a Caligula
helytartója című drámája ismert
széles körben. 1978-as gyulai
várszínházbeli bemutatója óta szinte
minden hazai színház műsorára tűzte.
(Erdélyben még 1983-ban egy amatőr
színtársulat akarta bemutatni, de azt is
betiltották.)
A dráma műfaja
egyértelműen történelmi parabola. Kr. után
39-41 között játszódik
Jeruzsálemben, főhőse a szíriai helytartónak,
Petroniusnak dilemmája, amely
számára sokáig megoldhatatlannak tűnik. Caligula
parancsa, miszerint arany
szobrát a zsidók templomában kell
felállítani, elfogadhatatlan a zsidó
közösség
számára. A zsidók háromfős
küldöttsége saját vallásuk mellett
érvelve
bizonygatják: a parancsot lehetetlen végrehajtani.
Petroniust
idegesíti a
zsidók makacssága, és erőteljesen érvel a
„muszáj” kategorikus elve mellett. A muszáj
az élet, a lehetetlen a pusztulás. A vita
a zsidók főpapja, Barakiás, és a
helytartó között zajlik. Az indulatok a
végsőkig feszülnek, hiszen ez esetben
nem létezik kompromisszum. A zsidók a végsőkig,
akár az egész közösség
önkéntes
haláláig képesek kitartani a parancs
megtagadása mellett, Petronius viszont
egyre idegesebb, ingerültebb, mert nem látja a
megoldást.
Látszólag
találnak egy
kiskaput, a zsidók királya, I. Agrippa hajlandó
aranyban megváltani a császár
parancsát, ami reálisnak tűnik, mert a római
kincstár kifogyóban van. Sajnos, a
megoldás nem jön létre, mert Caligula –
bár visszavonta a parancsot –
megerősíti korábbi
kívánságát: a pénz ellenére
be kell vinni a szobrot a
templomba.
Petronius eközben
maga
is nagy változáson esik át, mindenképp meg
akarna egyezni a vallásukat gyakorló
zsidókkal, igazából nekik ad igazat.
Már-már öngyilkosságot tervez, hogy
saját
lelkiismeretét megnyugtassa. Két legjobb embere
gyanúba keveredett besúgás
miatt, őket kénytelen volt kivégeztetni. Utólag
kiderül, mindkét fiatal testőr
ártatlan volt.
A súlyos
probléma
végül megoldódik, és Barakiás
és Petronius megölelik egymást. De csak azért
lehetséges mindez, mert Caligulát saját testőrei
késelik halálra.
Hogy mindez az
erdélyi
magyarokról szól Ceaucescu diktatúrája
idején? Mondhatjuk, hogy igen, de nem
szűkíthetjük le egyetlen történelmi helyzet
és közösség problémájára.
Székely
drámája minden kiélezett történelmi
helyzetben érvényes. Az író nyilatkozata
szerint vállalni kell a diktatúrának való
örökös ellentmondást, az
ellenzékiséget. Ő a világ lelkiismerete akar
lenni. Ezzel a drámával
világirodalmi rangra emelkedett, s ha éppen nem magyar
nemzetiségű, világhírű
lenne Camus és Orwell között (Lengyel
Balázs fogalmazta meg Székely írói
jelentőségét ily módon).
Az
Újszínház szünet
nélkül játssza a drámát Pataki
András
rendezésében. Zsebkendőnyi színpadon hátul
középen két hatalmas csizma néz
felénk egy talapzaton. A csizmák egyértelműen az
1956-ban, a Hősök terén
ledöntött Sztálin szobor ottmaradt csizmáira
utalnak (díszlet: Pataki András).
Ez maga a díszlet, ezen kívül egy asztal és
két szék áll rendelkezésre. Szélyes
Andrea jelmezei a római
szereplőket mai divatú katonaruhába, míg a
zsidókat a polgári ruhájukon kívül
kipában és egy jelzéses csíkos
sálban játszatja. Ebben a darabban ugyanis nincs
is szükség semmilyen valós díszletre, vagy
jelmezre, elég a hitelesen
közvetített szöveg, és a hatás nem marad
el.
A színészi
játék
visszafogott, legalább is összehasonlítva az eddig
látott előadásokkal. Szélyes Ferenc
(Petronius) és Győrffy András
(Barakiás) vitája kissé
alulmarad a jelenetben rejlő lehetőségektől. Szakács
Tibor (Decius)
meggyőző római követi szerepében. Tóth
János Gergely (Lucius)
kiválóan
érzékelteti a halálfélelmet, amikor
ártatlanul kell meghalnia egy gyanú miatt.
További szereplők: Incze József (I.
Agrippa), Kárp György
(Júdás), Papp Attila (Probus). Zene: Varga Gábor, szcenikus: Tóth
Kázmér, dramaturg: Kincses Elemér,
rendezőasszisztens: Gubányi György
István.
Az előadás az
Újszínház és a Mikházi
Csűrszínház koprodukciója.
Bemutató
előadás: 2024. december 6.
Megtekintett
előadás: 2024. december 4.
Budapest, 2024. december
7.
Földesdy
Gabriella
