Ezúttal több
műfaji
megjelölést is találunk. A József Attila
Színház előadása elsősorban zenés
színmű, emellett mese száz percben az
andalúz szerelemről.
Ha még pontosabbak akarunk lenni, akkor ez a tömény
száz perc valójában játék
és tánc Lorca alapján. A
színdarabot Illyés Gyula
fordította,
és Hargitai Iván rendezte.
Federico Garcia Lorca halála előtt
négy évvel írta (1932) Vérnász
című tragédiáját. Lorca
életművének egyik jelentős vonulata
a spanyol társadalom sok évszázados elmaradott
berendezkedésének bírálata. Ebbe
a vonulatba tartozik drámái közül a Yerma,
a Bernarda Alba háza, és a
Vérnász
is. Utóbbi az indulatok
megfékezhetetlenségéről, a vérbosszú
egyént és
családokat pusztító jelenségéről
szól.
A történet
egy
andalúziai faluban játszódik, a 20. század
első harmadában. Baljós volta már az
első jelenetben előrevetíti a tragédiát. Az Anya (Molnár Zsuzsanna) meggyilkolt
férjét és fiát siratja, s még
életben lévő fiát félti. A fiú (Fekete
Gábor) lánykérőbe megy ahhoz a lányhoz (Kónya
Merlin Renáta), akinek a
környék
vagány ifja, Leonardo (Lukács Dániel)
három évig udvarolt, szerelmesek voltak, majd
mégsem vette feleségül. Egy másik
lányt vett el (Horváth Csenge),
már
gyermekük is van. A fiú szelíd, mégis tőrt
visz magával. A lánykérés sikerül,
ők Vőlegény-Menyasszony lesznek, de érezzük, a
lány csak kínjában (vagy
bosszúból) megy hozzá kérőjéhez,
mert Leonardot szereti.
A templomi esküvői
szertartás, majd a lakodalom részesei vagyunk, amelyet
Leonardo jelenléte zavar
meg, felesége sem tudja megfékezni indulatait, még
mindig a Menyasszonyt
szereti. Az ünnepség közepette a szerelmesek
megszöknek, ám a Vőlegény nem
hagyhatja megtorlatlanul a történteket.
A József Attila
Színház rendhagyó előadásban mutatja be a
tragédiát, amely másfelől a magyar
kultúrkincs részévé vált, mivel Szokolay
Sándor operát írt Lorca művéből (1964).
Hargitai Iván rendezése új
minőséget kölcsönzött a spanyol
tradíciót amúgy is tartalmazó
színpadi
játéknak. A történetet eleve zenébe
ágyazta bele, ehhez a hol fájdalmasan
szomorú, hol vérpezsdítő zenéhez
koreografálták az előadás nagyobbik
részét
kitevő flamenco táncokat. A játék a színpad
felén történik, de a nézőtér
fölött
átnyúló palló is a játék
terévé válik, a végén
kiszélesedik, és itt zajlik pl.
a templomi esküvő. A nézőteret az utolsó
jelenetekben egy óriási gömb foglalja
el, ami a holdat jelenti. A holdnak lírai szerepe van a
szerelmespár
szökésében, mert szökésük
útját a hold fénye világítja meg [a
színpadon Fehér
Anna elemlámpával „helyettesíti”]. A
nézők a darab első részében a földszint
elülső részében foglalnak helyet, majd
átülnek a színpad hátsó
részébe
(díszlet: Horesnyi Balázs).
A flamenco tánc a
spanyol kultúra szerves része, nemzetközi
megismerése csak jóval a második
világháború után kezdődött, amikor Antonio
Gades spanyol táncos és csapata bejárta a
világot flamenco táncaikat
bemutatva a világ sok színpadán. Az
érzelmeket felkorbácsoló, lélekre
ható
fergeteges tánc látványa óriási
élmény, maga a táncos vagy a színész
sem tud
közömbösen viszonyulni hozzá, csak
szenvedéllyel. Mi nézők szerencsések
lehetünk, hogy szinte testközelben lehetünk a
színészekkel, akik eltáncolják a
történetet.
A színészek
jelmezei
részben imitálják a spanyol népviselet
elemeit (Menyasszony, Apa, Vőlegény,
Anya, Koldusasszony), míg Leonardo és felesége,
valamint a nyoszolyólányok és a
falubeli férfiak esetében csak egy jelzésszerű,
egyszerűbb ruhát viselnek
(tervező: Papp Janó).
Molnár Zsuzsanna,
Fekete Gábor, Lukács Dániel, Kónya Merlin
Renáta, Nemcsák Károly, Pikali Gerda,
Fehér Anna a főbb
szerepeket játszva, egységes stílusban és
szenvedélyesen hozzák színre az
általuk játszott figurákat. További
szereplők: Szabó Emilia, Kucskár Kamilla,
Zöld Csaba, Blazsovszky Ákos, Horváth
Barnabás, Kékesi Diána, Veres Dóra,
Vianello Júlia, Horváth Ádám, Málits
András, Mocsár Patrik.
Dramaturg: Szokolai
Brigitta, koreográfus: Gyulai Júlia,
koreográfus-asszisztens: Horváth
Ádám, zenészek: Geier Attila,
Kéménczy Antal,
rendezőasszisztens: Czipó Gabriella.
Bemutató: 2024.
október 4.
Megtekintett
előadás: 2024.november 25.
Budapest, 2024. november
27.
Földesdy
Gabriella
