Eisemann Mihály a 20. század első
felének befutott, sokat játszott operett szerzője
volt, számos művét játszották a
háború előtt és után is. Ő nem megy ki a
divatból, bár kevésbé híres
Kálmán Imrénél és Lehár
Ferencnél, fülbemászó
slágerei még ma is népszerűek. Művei
közül legtöbbször talán a Fekete
Péter (1943), az Egy csók és
más semmi (1932), az Én és a kisöcsém (1934) kerültek
színre. Korai operettje, a Zsákbamacska,
amelyet a Révay utcai
Pesti Színház mutatott be 1931. november 25-én (Rökk Marika játszotta Sárit), a
kevésbé sikeres, de viszonylag
gyakran játszott darabjai közé tartozik.
Szövegét Szilágyi László
írta, aki sok, két háború közti
operettnek volt
szenzációs szövegírója. Az
Újszínház most mégsem a sikeres Eisemann-
operettek közül
választott, hanem ez utóbbinál kötött
ki. Rendező: Éry-Kovács András,
aki egyben a mű átdolgozójaként és
díszlettervezőjeként is szerepel a színlapon.
Már a
színlapon történt
műfaji megjelölés is eufemisztikus. Operett helyett zenés komédia két részben van feltüntetve. Az
átdolgozás
azt jelentheti, hogy a mű bemutatásához a drága
kiállítású operett-kellékek
nagy része elmarad, és szerényebb
kiállítással elégszik meg a
színház. Nincs
tánckar, sem zenekar (csak egy-két hangszeres élő
zenei kíséret), elmarad a
csillogó díszlet, szerények a jelmezek és a
kellékek is. Az a probléma, hogy
akár operett, akár zenés komédia a műfaj,
mindkettő igényli a csillogást, a
pazar kiállítást, elegáns díszlet-
és ruhakölteményeket, és persze a
„rendes”
zenekart. Itt mindez hiányzik. A hiányok közül
legkirívóbb az elhibázott,
nehezen leírható díszlet: leginkább egy
geometrikus lukakkal bíró
térelválasztónak
mondanám, amelyet forgatva különböző
helyszíneket hoz létre, hol jégpálya (van
mögötte), hol szobabelső, hol szállodai bár,
ami épp szükséges.
A történet
roppant
„eredeti”. Van két fiatal csinos lány, egyik
vidéki és házias, ő Sári (Bátyai
Éva), a másik egy városi
affektálós kisasszony, Manci (Nemes Wanda).
Mindketten férjhez akarnak menni, lehetőleg jól.
Sári szerelemből, Mancinak
mindegy, de neki az anyagiak is számítanak. De van
két férfi-szereplő is, akik
viszont nem akarnak megnősülni. Ervin (Bánföldi
Szilárd) híres motorkerékpár bajnok,
akinél a szerelem egy lánnyal
szombattól hétfőig tart. Ladányi Kont (Almási
Sándor) viszont szívesen elvenné Mancit, de
momentán adósságon kívül szinte
semmije nincs. Manci anyja (Gregor
Bernadett) a legnagyobb akadály a férjhez
menést illetően, mert nála
kizárólag rangos és gazdag férj jöhet
számításba lánya számára.
Szerepel még
egy Kelemen nevű ruhakereskedő (Szakács
Tibor), őt véletlenségből előkelő
származású partiképes jelöltnek
néznek,
aztán kiderül, hogy erről szó sincs.
Ervin a fiús
lányokat
szereti, akik sportolnak, szívesen beülnek a motor
oldalkocsijába, és főként
nem háziasak. Sári, mivel még a
megismerkedésük előtt beleszeretett Ervinbe,
átalakul fiús lánnyá, sőt túllő a
célon, ami miatt Ervin hamar kiábrándul az
ilyenfajta lányokból. Rájön, hogy a
házias, nőies nőket szereti mégis. Ha csak
ez kell, Sári felveszi eredeti fizimiskáját,
és bemutatja, ő alapjában véve
mégiscsak házias lány!
A történet a
korabeli
fiatalok erőltetett „modern” párkapcsolati
divatját figurázza ki, és mindjárt
vissza is vezeti őket a normális férfi-női szerepek
elfogadásához. (A férfi-női
szerepcsere manapság élesben megy, gondoljunk a szabad
„nem választás”
liberális, nyugaton nemcsak elfogadott, de ajánlott
metódusára) Az operett
természetesen a boldog vég műfaja, így
aztán nemcsak Ervin és Sári, de Manci és
Kont is egymásra találnak.
A prózai
színészek
számára könnyed kiruccanás ez a zenés
darab, megcsillogtathatják énektudásukat,
bár a helyzetekben lévő komikumot akarják
inkább kiaknázni. A színpadi
látványt
egy oldalkocsis motor kétszeri megjelenése és
működtetése (!) dobja fel kissé.
A táncot ezúttal két táncosnő
szolgáltatja (Kelemen
Márta, Szabó Réka), ami kicsit
sete-sutára sikerül, el is lehetett volna
hagyni (koreográfus: Bóbis
László).
További szereplők: Vass György, Darányi Ádám, Incze Máté,
Kéner Gabriella.
A zenés
komédia (hogy
ne mondjuk operettnek) itt és most valahogy nem izzott kellő
hőfokon, inkább
langyos volt. Dramaturg: Bártfay Rita,
zenei vezető: Nagy Árpád, jelmez: Berg Glória, rendezőasszisztens: Ullmann
Krisztina.
Bemutató: 2024.
október 18.
Megtekintett
előadás:
2024. október 16.
Budapest, 2024.
október 19.
Földesdy
Gabriella
