Újabb
film ihlette meg
az adaptálókat. Ruben Östlund
svéd
filmrendező 2014-es azonos című filmjét Tim
Price alkalmazta színpadra. Magyarra fordította: Zöldi Gergely (egyben ő a dramaturg is), rendezte: Pelsőczy Réka. A szórólap
eligazítása
szerint ez egy fekete komédia, amely „üdítő
humorral és empátiával beszél az
emberi kapcsolatok rejtelmeiről”.
A szünet
nélkül
játszott történet kb. 1 óra 40 percig tart,
és az a rossz hírem van, hogy
előadás közben sem nem szórakoztam, sem meg nem
rendültem, inkább csak
unatkoztam. A történet emberi kapcsolatról
szóló része mesterségesen
felturbózott
konfliktust próbál valódiként
tálalni, humora egyáltalán nem
üdített, az
állandó trágárság pedig
idegesített.
A svéd
család, Tomas,
Ebba, valamint bakfis lányuk és kiskamasz fiuk egy
francia síparadicsomban
vakációznak. Apuka pihenésre vágyik, mert
amúgy nagyon leterhelt, ha otthon
vannak, éjjel-nappal dolgozik, most pihenhet, aktívan
sportolhat, és a
gyerekeivel töltheti az időt. Anyuka is pihenni szeretne, neki
valahogy
természetesebb a viszonya saját gyerekeihez, talán
mert többet van velük.
A síparadicsom
nagyon
trendi, luxus, kényelem, étkezés, szoba rendben,
sőt a házaspár még barátokat
is talál. A helyi reklámot szolgáltató
fiatal lány narrátorként beszél
hozzánk,
a közönséghez, mik az előnyei ennek az aktív
pihenőhelynek, másrészt
klímaproblémás szöveget is benyom, pl., hogy
évtizedek múlva elolvadnak a
gleccserek, nem lehet síelni.
És egy
ebédelés közben
a szabadban velük szemben jön a hegyről le a lavina, ami
irányított, és
senkinek nem esik baja, de Tomas mobiljával együtt
otthagyja a családját.
Felesége óriási balhét csap, számon
kér, a szomszédok előtt lejáratja a
férjét,
mert az másképp emlékezik a dolgokra. Mats, Tomas
barátja próbálja megérteni a
férfi cselekedetét, pánikra, zavartságra
hivatkozva védi a barátot. Míg Mats
barátnője, Jenny (?) felkapja a témát, és
teljesen vétlen barátját vádolja meg,
biztos ő is így viselkedne hasonló helyzetben.
A vita és a
vegzálás
nem szűnik meg a házaspár között,
már-már ott tartanak, hogy majd hazatérve
Ebba elválik férjétől, amit a gyerekek nem
akarnak. Mivel a dolog elmérgesedett
a házaspár között, kell valami kiutat
találni. Mats tanácsára Tomas kiüvölti
magából a benne lévő feszültséget,
persze obszcén szavak kíséretében. De
még
mindig nem ez a sztori csúcspontja. Tomas csak úgy tudja
felesége
szemrehányásait megszüntetni, hogy hangos
ordítással szinte önkívületben
vádolja magát a történtekért. Nos,
hatáskeltő eszköznek sem a legjobb megoldás,
nézőként ráadásul majdnem mi
érezzük magunkat kellemetlenül…
A
vakációnak vége, a
lift tele emberekkel, még utoljára beüt a krach,
áramszünet miatt leáll a
szerkezet, és az utasai egymásra dőlnek. Mindenki megy
haza, és ránk bízzák,
hogyan lehet folytatni ezt a társkapcsolati
problémát otthon, visszatérve a
napi rutinhoz.
A természeti
katasztrófa, vagyis a lavina jelképes értelemben
illik a házaspár rövid idő
alatt összeomló párkapcsolatára. Elég
egy csúcsra járatott, végletekig
kiélezett helyzet, amit nem tudnak a szeretet,
megértés eszközével megoldani, a
dolog kijavítása lehetetlenné válik, a
türelem helyett jön a harag, rágalmazás,
vegzálás, önzés, műbalhé. Így
érnek véget a házasságok, kapcsolatok.
A zsebkendőnyi
színpadon egy szaunához hasonló
négyszögletes szoba áll rendelkezésre
zárthelyi
jelenetek lebonyolítására. Nyílásai
által elkerülik a színészek az
összeütközést. Az összes többi jelenet
előtte, párnákból kialakított
ülőalkalmatosságokon
történik (díszlet: Tihanyi Ildikó).
A
síruha jelmezeket Juristovszky Sosa
tervezte, domináló szín a fehér.
Nehéz feladata
volt Mészáros Bélának
(Tomas), mivel ő a
cserbenhagyást választotta, ez manapság
megbocsáthatatlan, sosem mossa le már
magáról. Járó Zsuzsa
(Ebba)
feleségként jól érzékeltette az
erkölcsi fölényt, Száraz
Dénes (Mats) lehet a történetben a
„rezonőr”, próbál
megoldást találni a kiélezett helyzetben, üde
színfoltja az estének. László
Lili a barátnő szerepében
példázza, milyen egy mai fiatal lány, aki
tapasztalatlan csitriként akarja az
észt osztogatni. Rohonyi Barnabás
négy szerepet is alakít (olasz pasi, fotós,
takarító, pincér), mindezt csak
villámgyors átöltözéssel és egy
füles téli sapka segítségével oldja
meg.
További szereplők: Ullmann Mónika, Tóth Zsófia, gyerekek váltott
szereposztásban.
Zene: Hunyadi
Máté, mozgás: Duda
Éva, a
rendező munkatársa: Kis-Kádi Judit.
Az előadás a Katona József Színház és az Orlai Produkciós Iroda
együttműködésében jött létre.
Bemutató: 2024.
február 25.
Megtekintett
előadás: 2024. február 24.
Budapest, 2024.
február 26.
Földesdy Gabriella
