SZÍNHÁZ

NAFTALIN

József Attila Színház 

Heltai Jenő bohózatának már a címe is mosolygásra késztet. Hogy „naftalin”? Egy olyan vegyszer, ami a molyokat távol tartja a szekrényben lévő ruháktól. Ez a szer régóta szolgálja a háztartásokat, és nem ment ki a divatból az elmúlt százhúsz év alatt sem. Esetleg a neve megváltozott a szernek, a funkciója a régi. Van-e tartalmi összefüggés a cím és bohózat cselekménye között? Hát ennek magyarázata nagyon messzire vezetne. És miért százhúsz év? Mert a vígjáték ősbemutatója 1908 júniusában volt a Vígszínházban. Összesen 23 előadást ért meg, Heltait nem ez a vígjáték tette híressé, csak egy volt a sok közül.

Hargitai Iván rendező és Szokolai Brigitta dramaturg szintet léptek, és a szolid, békebeli humorú bohózatot 21. századi erotikus színezetű játékká fejlesztették. Nem ez az első próbálkozás, mert a Naftalint 2020-ban játszotta a Komáromi Jókai Színház, és a Veres 1 Színház is, utóbbi esetben a Mohácsi testvérek átiratában. Ezeket sajnos nem láttam.

Horesnyi Balázs díszlettervező egyetlen fogadószobát rendezett be mindkét felvonásra, ülőgarnitúrával, italos asztalkákkal, de a legfontosabb bútordarab a szekrény. Ebbe a szekrénybe bújik be mind Terka (Kónya-Merlin Renáta) bejáratott szeretője, Laboda Péter (Lukács Dániel), mind Dr. Csapláros főorvos úr (Quintus Konrád) alkalmi szeretője, Patkány Etus (Horváth Csenge). Akkor, amikor vészterhessé válik a helyzet, és mint éppen nem kívánt személyek vannak jelen, nem tudnak az ajtón át távozni.

Vagyis a Naftalin nem más, mint a klasszikus francia szerelmi három-, és négyszögek színpadi megoldásait követő frivol darabocska, ahol a rosszkor rossz helyen megjelenő szerető vagy az ágy alatt, vagy a szekrényben köt ki néhány órára vagy napra. Elsőként a magát tisztességesnek mutató Terkát ismerjük meg, aki Laboda Pétert rejti el, ám hamar kiderül, hogy férje, dr. Szakolczay Bálint ügyvéd (Lábodi Ádám) nem kevésbé csapodár a feleségénél, ő is ebben a lakásban szándékozik megcsalni a feleségét, sőt, a férj apósa, Dr. Csapláros főorvos sem jobb a Deákné vásznánál. A bohózat szabályai szerint mindenki ugyanazon a helyen csal, titkolódzik, bújtat szeretőt, és amíg lehet, mindezt titkolja. Aztán, amikor fény derül a nyilvánvaló hazugságokra, a szerző mindig talál valami kellemes kompromisszumot.

Az eredeti, 20. század eleji miliőt természetesen felváltotta egy mai lakáskörnyezet, mai kellékek, öltözet (jelmeztervező: Papp Janó), amelyben nem a főbb szereplők ruhái tartanak számot érdeklődésre, hanem az egyébként esküvői fotózás céljára használatos „műterem” bérlői, a három nő (Fehér Anna, Kovalik Ágnes, Pikali Gerda), akik alkalmi örömtanyát rendeztek be Terka és Bálint műtermében, amíg ők egzotikus nyaraláson tartózkodnak. Nos, a három cicababa öltözéke kellően ledérnek mondható, pont olyan, mint a magukat áruba bocsátó prostiké. És az Etus öltözéke is hasonlatos egy éjszakai mulatóbeli örömlány cuccaihoz, különösen a hátán viselt lepke tetszett, ezzel a lepkével vonult be a szekrénybe.

A Heltai-bohózat a szereplők oda-vissza csalásain kívül még egy rettenetesen aktuális problémával foglalkozik, nevezetesen a legfőbb kérdés itt az, hogyan lett a szekrénybe bújt férfiból (Péter) – nem túl sok idő elteltével - nő (Etus). Még az is lehet, hogy idő közben nemet változtatott, ahogy a gender ideológia manapság ezt a legtermészetesebb jelenségnek tartja. Egyszóval trendi itt minden.

A két részben futtatott bohózaton lehet igen jól szórakozni, sokat nevetni, ami fontos. A jelenetekben időnként divatos zene szól, az utolsó bombasztikus szám a You are my destiny c. világsláger megkoronázza az addig látottakat (zene: Kéménczy Antal).

A József Attila színészei most is nagy lelkesedéssel játszanak, és közben egy pillanatra sem árulják el, mi a véleményük a modernizált bordély színpadi feldolgozásáról. Igen élvezte saját „rosszfiú” szerepét Lukács Dániel, egyenesen „dögös” volt. Quintus Konrád volt a másik színész, aki lubickolt a főorvos hol aggódó apa, hol házasságtörő férj kettős szerepében. Kedvesen kellették magukat a rossz lányok is (Kovalik Ágnes, Pikali Gerda, Horváth Csenge), és a Madame szerepében Fehér Anna tündökölt és szedte a pénzt, bár csak képletesen, mert kártyával fizettek. A további szereplők is hozták a kellő időben a kellő formájukat.

Koreográfus: Horváth Ádám, rendezőasszisztens: Jámpa Krisztina.

Bemutató előadás: 2024. február 17.

Megtekintett előadás: 2024. február 15.

Budapest, 2024. február 17.                  

               Földesdy Gabriella