SZÍNHÁZ

SKORPIÓ

Belvárosi Színház

A Skorpió állatégövi jegyben született személyekhez legjobban a Bika jegyűek illenek, kettejük kapcsolata ideális párt alkot. Ezt is megtudhattuk a Kerékgyártó István által írt, és tragikomédiának nevezett színpadi műből. De a Skorpió nem a párkapcsolatok horoszkóp adta lehetőségeiről szól, hanem egész másról. Elsősorban arról, hogy a rendszerváltás után (ez a szó nem is szerepel a darabban) a vadkapitalizmus hogyan zilálja szét az üzleti élet útvesztőiben lavírozó családokat, miközben sokmilliós üzleteket kötnek, fényűző életet élnek, és azon mesterkednek minden erővel, hogy az üzleti élet legsikeresebbjei között tudjanak megmaradni. Mi nézők, csak az egyének szempontjából látjuk a gazdasági folyamatokat, a szereplők jellemének alakulása a legfontosabb. A darabot Máté Gábor rendezte, aki már régóta ismeri a szerzőt, hisz sikerrel mutatta be Rükverc c. társadalmi drámáját a hajléktalan problémáról 2013 januárjában.

A Skorpióban Király Ferenc vállalkozónak és fiainak dicstelen történetét úgy követhetjük végig, hogy apránként tudjuk meg a részleteket, az időrendben ugrálva előre és hátra, mindig egy kicsivel több információ jut birtokunkba a családi viszályról. A főhős utolsó huszonöt évét öleli fel a történet, és a halálával ér véget. A dramaturgia nem véletlenül épül ily módon, mert a második rész végén tanúi lehetünk a nagy lelepleződésnek, az igazság minden oldalról való kibontásának.

A műfaji megjelölést (tragikomédia) kissé eufemisztikusnak érzem, valahogy a történetben kevéssé látom az igazi tragédiát, a komédiát inkább, de komédiából is csak a keserű szájíz és a lávaként hömpölygő obszcenitás, öncélú trágárság dominál a dialógusokban, nem a jótékony szatíra.  Ezek alapján a műfaj lehetne: pesszimista végzetbörleszk, ha lenne ilyesféle bejegyzett műfaj. De nincs, ám létre lehet hozni, íme! Ráadásul keveredik benne a társadalombírálat az ezotériával, a jellemkomikum a halálfélelemmel, és persze az álom a valósággal, átverés, korrupció, hamis versenytender, magánnyomozás, exkluzív prosti ügy.

A díszlet két helyszínt váltogat: A Computer Masters (?) nevű vállalkozás irodája az egyik, ami egy emelvényen lévő hatalmas íróasztal néhány forgószékkel, míg a másik helyszín a két öregotthon, ahová Király Ferenc hetvenhárom évesen bekerül, és utolsó tizenkét évét tölti el benne (tervező: Zöldi G. Gergely). Az öregotthon ágya, kanapéja, egyáltalán bútora az iroda íróasztalát oldalára fordítva jön létre, erre már csak egy pokróc, párna kerül az illúzió kedvéért. Határozottan ökonomikus megoldás. Kovács Andrea jelmezei elegáns öltönybe, kisestélyibe öltöztetik a szereplőket, a nők ruhája némi kiegészítőket lecserélve lesz mindig kissé új, de mindig fekete színű. A főhőst játszó Mészáros Máté öltözik legtöbbet, a fürdőköpenyt cseréli öltönyre, pizsamára, majd utóbbiakat vissza öltönyre, és így tovább.

De mi is a probléma a Skorpióval? Le akarja leplezni a piszkos üzleti szférát, amely nem kemény munkával, nem ügyes, de legális húzásokkal akar érvényesülni, hanem lepaktál a rendszer elit gurujaival, hogy nyertes maradjon. És a rendszer, amelyet a mindenkori kormányzat hoz létre? Na, ők az első számú bűnösök, mert a feketegazdaságot engedik, sőt ők maguk a feketegazdaság (!) De itt mindez csak háttérkörülmény. A vállalkozó fiai apjukat ügyes beavatkozásokkal eltávolítják a cég éléről, Király Feri hamarosan egy öregotthonban találja magát, ahol csak a volt személyi titkára látogatja egy-egy születésnap alkalmával. De mielőtt sajnálni kezdjük az öreg Királyt, és elítéljük fiait és menyeit, arra kell rájönnünk, hogy senki sem jobb a Deákné vásznánál. Minden bennünket körülvevő üzleti és egyéb tevékenység önző pénzügyi érdekkel terhelt, és minden, e tevékenységekben szereplő személy aljas, hazug és cinikus. Még a személyi titkár – akiben van némi emberség – is úgy búcsúzik: a pokolban találkozunk.

Miközben azon tépelődünk, sírjunk vagy nevessünk a látottakon, Mészáros Máté játékát élvezzük, aki remekül érzi magát Király Ferinek ördögi szerepében. Piknikus alkatát meghazudtolóan sokat mozog, fürge, az ágyáról is képes leesni anélkül, hogy megütné magát. A színészi jó teljesítmény azonban mára már kicsit kevésnek bizonyul a néző meghódítására, a darabnak is ütősnek kellene lenni. Pataki Ferenc személyi titkárként volt emlékezetes, míg a két, apuka főnöki székébe beülni vágyó fiú (Csonka András, Schruff Milán) már kezdettől fogva vesztes pozíciójukat vetítették előre, fád arccal kísérve „hátrányos helyzetüket”. A két meny szerepe (Járó Zsuzsa, Ullmann Mónika) eleve sablonos szerep (többször elhangzik a „buta liba” kifejezés velük kapcsolatban) nem adott lehetőséget alaposabb színészi kibontakozásra.

Dramaturg: Török Tamara, a rendező munkatársa: Dicső Dorka, producer: Orlai Tibor.

Bemutató előadás: 2023. december 3.

Megtekintett előadás: 2023. december 2.

Budapest, 2023. december 4.

Megjelent a Kláris 24/2. számában.

                                 Földesdy Gabriella