Tennessee
Williams darabját
(1955) korábbi
fordításaiban, ezzel a címmel, vagy csak
„Macska a
forró tetőn” címmel többször
láthattuk akár az utóbbi években is. Most Barabás András új
fordítását
felhasználva Kovács Krisztina
dramaturg által készített változatát
rendezte meg Valló Péter a Pesti
Színházban, két részben.
A
történet alapjaiban ugyanaz, amit ismerünk: az apa,
Big Daddy (Hegedűs D. Géza), aki jelentős
vagyont,
földbirtokos „vállalkozást” teremtett
meg saját maga az elmúlt évtizedek során,
65. születésnapját ünnepli, és
különösen boldog, mert a klinikai orvosi
zárójelentés szerint
„makkegészséges”, alig valami
problémája van, így az
elmúlt másfél éves rettegést a
szinte művi eufória váltja fel. A 40 éves
házasságot kényszernek érzi, Big
Mamát (Igó
Éva) nem szerette, különösen az utolsó
2 évben felesége uralmát nehezen
viselte, és most látványosan vissza akarja
szerezni hatalmát valami furcsa,
megmagyarázhatatlan megalázással, amit a
feleség érthetetlenül visel el.
A nagyobbik
fiú, Gooper (Telekes Péter) az apja
kívánságára lett ügyvéd, mi
több, sikeres, és immár – szintén apja
kívánságára –
a 6. gyereket várja felesége, Mae (Radnay
Csilla). Az apa azonban nem szereti egyiküket sem, ami persze
nagyon fáj
Goopernek. Öccse, Brick (Brasch Bence)
nála nyolc évvel fiatalabb, szintén sikeres volt
sportpályafutása során, azt
azonban nem tudjuk, hogy a mostani nagy ivászata előtt
miért nem született
házasságában gyerekük, pedig felesége,
Maggie (Szilágyi Csenge) őt is imádja,
gyereket is szeretne, nem akar
szeretőt, nem akar elválni, és nem tudja elviselni
férje hidegségét, a
„házasélet”
megtagadását tőle.
Kiderül,
hogy az apa halálosan beteg, végstádiumban van,
tehát az orvosi zárójelentés
hamis, de ezt csak a fiatalok tudják – meg Tooker
tiszteletes (Zoltán Áron) és
persze Baugh doktor (Gados Béla).
Végrendelet nincs, az apa
nem is tudna dönteni, kire hagyja a hatalmas vagyont, egyik fia
sem érdemli meg
szerinte (és nem is értenek hozzá). De egyelőre ő
egészséges, nem foglalkozik
ezzel. Amikor a már meglehetősen részeg fia
száján kicsúszik az igazság, szinte
összeomlik.
Feleségének
is meg kell tudnia valamiképpen az igazságot,
végül összehívják a családi
kupaktanácsot a kisebbik fiú szobájában
– azzal az indokkal, hogy eltörte a
bokáját, ami tény –, és nagy nehezen
elmondják férje menthetetlen állapotát. A
feleség, Big Mama itt kellő teatralitással szintén
összeomlik… de nem akarja
megismerni a vagyon további sorsáról Gooper
által készített ügyvédi
„tervezetet”.
Apjuk a kinti nagy vihar miatt talán, de éppen betoppan,
a sok papírt elrejtik…
és valóban bekövetkezik a nagy fizikai
fájdalom, a morfin injekciót azonban
természetesen elutasítja. Végül a fiatalabb
házaspár egyedül marad, Brick
fejében végre megérkezik a várva
várt kattanás, és a feleség talán
most végre
rá tudja venni, hogy együtt legyen vele, mert éppen
most van peteérése…
Ez idáig már
eleve
nem egy vidám történet, de természetesen
további bonyodalmak
is léteznek, mert a feleség is, az apa is tudni
szeretné, miért változott meg
ennyire Brick, miért iszik ennyit. Felesége már
pedzegeti, hogy legjobb
barátjának, Skippernek, egyben
sporttársának halála miatt, az apával
való
beszélgetés – ha ez annak nevezhető –
végén annyi tisztázódik talán (?),
hogy a
fia tiszta, szent barátságnak hitte azt, ami a
barátja számára iránta való
szerelem volt. Erre akkor ő nem reagált, ami a barát
szerelmi vallomása
elutasítása is lehetett. A barátja pedig
öngyilkos lett. Sportpályafutásuk
azonban már korábban is megtört
sérülés és talán más
okokból. Heves reagálása
arra a feltételezésre, hogy ő is vonzódott volna
szexuálisan barátjához, némi
gyanút kelthet, de itt ez nem kap különösebb
jelentőséget.
Tehát
a fiú eredeti magyarázata az ivásra, mely szerint
a képmutatás miatt undorodik
a világtól, netalán saját
magától is, több szinten is igaz. Felesége,
aki egy
„macska a forró bádogtetőn”, és ez
volt egész eddigi életében, ezt
természetesnek veszi, ilyen a világ, ki kell
bírni. Ő nagy szegénységből,
részeges apától jött a
házasságba, tehát nemcsak a szerelem miatt
ragaszkodik
férjéhez és tesz meg mindent a vagyonból
való részesedésért is. Ugyanakkor
talán ő az egyetlen, aki valóban szereti
apósát – talán apahiány is? –
és az
após az, aki szereti és megérti menyét, azt
a hazugságát is, hogy már várandós
a férjétől. És talán valamennyire mi is
drukkolhatunk – ámbár egy részeg
férjjel? Erre kár gondolni.
Díszlet:
végig Brick szobájában vagyunk, a teret szinte
uralja a franciaágy, arra a
szintre néhány lépcsőfokon lehet felmenni az
előtérből. Hátul kertre nyíló
ajtó, baloldalt alacsony szekrények, rajtuk italok,
elöl karosszék, oldalt
kanapé – ezen alszik a férj –
székekkel, kisasztallal. Kétoldalt egy-egy ajtó,
egyik a fürdőszobába, a másik a ház
más részébe nyílik. A gyerekek hangos
rohangálásához is kiválóan alkalmas.
(Amikor mi láttuk: Polly – Deim Lilien,
Sonny – Mester Máté volt.) A
díszlet Horváth Jenny munkája.
Jelmez: Benedek
Mari. Tehetős család drága
ruhái, Bricken természetesen a fehér
selyempizsama, a nőkön elegáns tetszetős
ruhák, Maggie „jól szabott” kombinéja
külön figyelemfelhívó, a két
férfin
öltöny, fehér ing, hiszen ünnepelnek.
Zenei
szerkesztő: Hajdu Gábor.
Világítástervező: Csontos
Balázs.
Mivel a mankóval veszélyes mozdulatsorok, esések
történnek, szükséges volt
kaszkadőr szakértő: Kivés György.
Rendezőasszisztens: Efstratiadu Zoé.
Bemutató:
2023. március 11.
Megtekintett
előadás: 2023. április 12.
Budapest,
2023.április 13.
Györgypál
Katalin
