A
többszörös Grammy- és Tony-díjra
jelölt Frank
Wildhorn és a kétszeres Oscar- és
Grammy-díjas Leslie Bricusse műve 1990-ben
indult el világhódító útjára,
és
számos feldolgozásban, számtalan színpadon
aratott sikert. Minden idők egyik
legnépszerűbb musicalje. 2001-ben már játszotta a
Budapesti Operettszínház,
tehát nem ősbemutatóról van szó. Sőt, maga
a történet a 19. század második
felében játszódik Londonban, a zene (musical) a
20. században szegődött hozzá,
és hozta meg a sikert a darabnak. Zenéjét Kim
Scharnberg hangszerelte, átdolgozta Jason
Howland.
Horror,
kaland, gyilkosság, káosz, mély érzelmek,
valamelyes filozófia és önfeláldozás:
mindez egy pörgő, szenvedélyes és
lenyűgözően látványos produkcióban. Az
előadás rendezője Vincze Balázs. Ford. Orbán
János Dénes, a magyar dalszövegeket Valla
Attila írta.
A
szerzők rátaláltak egy olyan témára, amely
azonnal megfogja a jó szándékú,
zenés színházba járó nézőket,
és maga mellé állítja belső izgalmukat,
hiszen az
emberi jellem megjavításának ügyéről
van szó, a gonoszság
kipusztításáról
társadalmunkban. A cél nemes, bár naiv, és
erősen idealizált formában kap helyet
az énekes produkcióban.
Az
alaptörténet a darabbeli dr. Henry Jekyll biokémikus
(orvos?) alapgondolatára
épül: az emberben két szellem uralkodik, a
jónak és a gonosznak valamilyen
aránya. Jekyll azon dolgozik, hogy a gonosz tűnjön el az
emberből, és maradjon
benne csak a jó. A kísérlethez nincs alany,
ezért a tudós saját magán kénytelen
kipróbálni a maga által előállított
szert. Mindezt megelőzi saját apjának
elmebetegsége, akit szeretne meggyógyítani,
illetve a Szt. Júdás Kórház elnöki
testülete előtt is érvel a kísérlet
engedélyezéséért, de nem ér el
eredményt. A
testület leszavazza a javaslatot, egyedül az igazgató
tartózkodik, mert lánya,
Emma, menyasszonya dr. Jekyllnek.
Az
első felvonásban megismerjük a fiatal szerelmespárt,
akik egymással véd-, és dacszövetséget
kötnek, mindent együtt csinálnak, egymásban
bíznak, akármi történik. Csakhogy
Jekyll ezt nagyon hamar felrúgja, hisz megtörténik a
tragédia: saját maga lesz
a kísérleti alany, befecskendezi a szert az ereibe,
és a következmények miatt
mindenkit ki kell zárnia az eseményekből. A
varázsszer bosszút áll
létrehozóján: kettős énje keletkezik,
aminek következtében egy testben két
ellentétes lélek lakik a továbbiakban, egyre
kisebb mértékben marad benne a
világjavító Jekyll, és egyre nagyobb
mértékben hatalmasodik el benne a gonosz
Edward Hyde. Utóbbi gyűlöli embertársait, és
sorban pusztítja el azon
ismerőseit, akikkel korábban (Jekyllként)
problémája volt.
A
második rész egy kétségbeesett hajsza,
Jekyllnek Hyde gaztetteit
megakadályozandó törekvéseit
kísérhetjük nyomon, míg Hyde tovább
gyilkolja
ellenségeit, sőt elköveti a legaljasabb gaztettét
is, megöli Lucyt, a jó
szándékú, becsületes prostituáltat,
aki éppen Jekyll segítségével akart volna
kimenekülni szorító helyzetéből. A helyzet
válságos, az idő sürget, végre
megszületik az ellenszérum, és már azt
hisszük, hogy minden jól végződik, a
gonosz Edward Hyde eltűnik a porondról, a szerelmes pár
most már házasságot köt
és boldogan élnek, amíg meg nem halnak…
Azonban
a szerzők nem szokványosan boldog befejezést akartak,
kissé megcsavarták a
történetet. A gonosz legyőzése már csak
újabb emberáldozat bevetésével
sikerülhet, és ez maga a főhős. Átlép egy
másik dimenzióba, így mentve meg az
emberiséget és a maga lelkét a további
szörnyűségektől.
A
színpadra állítás profi módon
történt, ahogy ezt már megszokhattuk az
Operettszínház utóbbi évekbeli
műsorát tekintve. A színpad lehetőségeinek
kihasználása, az irányítható
díszletelemek, a hagyományos szobabelsők
illúziókeltő megtartása az előadás
sikerét szolgálják (Cziegler
Balázs), ahogy az elegáns, jól szabott
jelmezek is vonzóak
(Fekete Kata). Kellő dinamikával
mozgatják a helyszíneket, táncosokat, és
még így is három teljes óra a
játékidő. Különösen az első
felvonást érezzük túl hosszúnak, pedig
csak a
történet szövevényes és kanyargós
volta az, amiből végképp nem lehet semmit
elhagyni.
Hármas
szereposztással játsszák a darabot. A
címszereplő megformálásához az
énekes
színésznek plusz energiákat kell
mozgósítania. Homonnay Zsolt
(Jekyll/Hyde) mindezt kiválóan csinálja,
testének
furcsa mozgásával, hajának
kibontásával és elváltoztatott hanggal
jelzi
gonoszabbik lényét. Füredi Nikolett (Lucy)
finom, érzékeny lelki és testi alkatú
örömlányt hoz színpadra, Dancs
Annamari (Emma) a mesebeli szép és
jóságos, sőt hűséges lányt, aki még
az utolsó utáni pillanatban is menti a
vőlegényét. Fontos szerep jut a két apának,
Földes
Tamás (Emma apja) és Jantyik Csaba
(Jekyll apja), valamint szinte főszerep a Mészáros
Árpád Zsolt (John Utterson) által
játszott ügyvédnek, illetve barátnak. Prescsák Zita (Lady Beaconsfield) jól
hozta az ellenszenves, kellemetlenkedő idős hölgy
figuráját. További szereplők:
Magócs Ottó (püspök), Németh Attila (Savage), Gömöri
András Máté (Simon Stride), György-Rózsa
Sándor (Pók), Balogh Bodor Attila
(komornyik), Csuha Lajos (tábornok), Benedekffy Katalin ( Nellie).
A
színház Zenekara és Musical Együttese
kiválóan játszottak, Oberfrank
Péter vezényelt. Karigazgató: Tassonyi
Zsolt, koreográfus-asszisztens: Kapitány
Dorottya, rendezőasszisztens: Tucker András,
jelmezkivitelező: Veréb Dia,
játékmester: Angyal
Márta, világítás: Dreiszker
József,
vizuális hatások: Somfai
Péter, koreográfusok: Apáti Bence, Lénárt
Gábor, zenei
munkatársak: Mihlics
János, Szekeres
László, Tassonyi
Zsolt. Hangmérnök: Sándi
Balázs.
Megtekintett
előadás: 2022. május 27.
Budapest,
2022. június 1.
Földesdy
Gabriella
♣
♣
♣
