Az
előadás alcíme: Erzsébet
a szerelem
szentje. Műfaja: musical két felvonásban. Zsuffa
Tünde regénye és Szikora
Róbert
zenéje szinte a csodával határos módon
jött létre 2019-ben. Kettejükkel készült
interjúból megtudhatjuk, hogyan talált
egymásra zeneszerző és író egy, a
magyarság számára kiemelt fontosságú
témában.
Azt
gondolnánk, Árpádházi Szent
Erzsébetről
mindent tudunk, ő a magyarság kiemelt szentje, és a
világ is úgy ismeri, hogy
nem német, hanem magyar királylány volt. A
németek türingiainak nevezik, a
magukénak vallják. Életének
huszonnégy évében csak jót tett, amit
német rokonai
rossz szemmel néztek. Például a
kötényében lévő kenyér
rózsává változott akkor,
amikor a szegényeknek vitt kenyér bűnnek
számított Erzsébet anyósa és
sógora
szemében. A modern köntösbe öltöztetett
élettörténet módot ad II. András
lányának jobb megismerésére,
életszentségére, a magyar politikai viszonyokra,
és arra, milyen sors jutott annak, aki nem
szülőhazájában élte életét,
hanem
külországban kellett helyt állni és
beilleszkedni.
A mű
létrejötte nem szokványos. Előbb
készült el Szikora Róbert zenéje, mint Zsuffa
Tünde regénye, és Lezsák
Sándor szövegkönyve. A zeneszerző
évtizedek óta tervezi éppen róla, egy Szent
Erzsébetről szóló zenés darab
bemutatóját, de nem sikerült megfelelő szöveget
találnia korábban. A két szerző
egymásra találása a 2020-ra tervezett
Eucharisztikus Világkongresszus budapesti
megrendezésének volt köszönhető. Bár a
kongresszus csak 2021-ben jött létre, a
musical részletei elkészültek, színpadi
változata megvalósult, méghozzá Cseke
Péter rendezésében. Így
került sor a 2022. április 8-i bemutatóra
az Erkel Színház színpadán.
A
musical a történet
népszerűsítését
szolgálja, hazaszeretetre buzdít. Erzsébet
szentté avatásával kezdődik, és
azzal is fejeződik be [mindössze négy évvel
halála után avatták szentté,
1235-ben]. Az utolsó jelenetet Erzsébet
csodatételeinek felsorolása alkotja. A
keretbe zárt jelenetekben pedig Erzsébet
életével ismerkedünk. Szép és
megható
minden esemény, ami a királylány
gyerekkorát, a szülők dilemmáját, Walter
lovag
kíséretében történt
külföldre utazását kíséri
végig. Kiszemelt vőlegénye meghal
az esküvő előtt, és alakulhatna a sorsa úgy is, hogy
visszaköltözik
szülőföldjére. Hiába ármánykodik
leendő anyósa, Erzsébet és a meghalt
vőlegény
öccse, Lajos, egymásba szeretnek és
összeházasodnak.
A
történet foglalkozik Erzsébet anyjának,
Gertrúdnak sorsával is, akit itthon megölnek,
ám itt a Bánk bán története
fordított előjellel mutatkozik meg. Gertrúdot az idegen
volta miatt gyűlölik a
magyar urak, és András kénytelen a
pártjukra állni felesége ellenében. A
darabban
némi párhuzam áll fenn Gertrúd
idegensége és Erzsébetnek a német
őrgrófságban
való idegen volta között. Mintha azért
ölték volna meg Gertrúdot, mert német,
és azért gyűlölné Erzsébetet
anyósa, sógora, gyóntató papja, mert
magyar. A
párhuzam ez esetben sántít, a szerző kissé
elnagyolta ezt a vonalat, hisz
Katona Bánk bánja sokkal árnyaltabb módon
teszi bűnössé a merániai királynét,
ráadásul Zsófia, az anyós sem azért
utálja menyét, mert magyar, hanem, mert nem
úgy gondolkodik, mint ő.
Erzsébet
élete, hűsége férjéhez, a
szegények konzekvens segítése, emellett
hűsége hazájához minden vitán felül
áll. Ő az önfeláldozás mintaképe. A
keresztényi magatartás eme vonása a 13.
században sem volt szokványos, láthatjuk, hogy a
könyörületesség, adakozás
miatt sok ellensége támad. Pedig ez az alapja
Erzsébet életszentségének.
Komolyan veszi a betegek, nincstelenek szenvedéseit, és
testi, lelki segítséget
nyújt nekik önzetlenül, magát nem
kímélve. Ha üzenetet keresünk a magunk
számára életvitelében,
rájövünk, milyen messze van a 21. század embere
az
önzetlen segítés ilyen mérvű
gyakorlásától.
A
musical története szőrmentén érinti a
korabeli európai politikát is. Ez a szentföldi
hadjáratok ideje, amelyben részt
vesz Lajos herceg, Erzsébet férje, és apja, II.
András is. Óhatatlanul szó esik
a hódításról, a két vallás
különbségéről, a muszlim-keresztény
ellentét
nyolcszáz év előtti valósága
megdöbbentően hat ránk, mivel most éljük
át ezt a
problémát egy más dimenzióban, újabb
körülmények között, egyelőre
megoldatlanul.
Szikora
Róbert
zenéje teljesen megfelelt a musical
követelményeinek. Dallamos szólók,
kettősök, szép közzene, az egyházi tartalom
miatt néhol magasztos felhangokkal.
Talán nem elég karakterisztikus, mint Szörényi
Levente István, a királya.
Benkő
Dávid és Morvai Veronika modern
balett tánc koreográfiája jól
szolgálta az előadást, különösen jó
ötletnek
számít a magyar botos tánc. Utóbbi
szokatlannak számít egy történelmi darabban,
ám itt igen jól hat, kifejezetten élvezetes.
Szendrényi Éva díszlete
könnyen mozgatható és
átalakítható volt,
gördülékennyé tette az előadást. Jó volt a templombelső
imitáció, a fények
pontos alkalmazása, még a síremlék
megjelenítése is helyén volt. Berzsenyi
Krisztina jelmezeiben első
pillantásra felismerhetőek voltak a 21. századi
textíliák anyagai. Még az
illúziója sem volt meg annak, hogy a
középkorban ehhez hasonló ruhákat hordtak
volna. Mind az anyag, mind a fazon árulkodó. Legfeltűnőbb
ez Erzsébet által
viselt fehér testhezálló műcsipke-ruha. A
bántó stilizálás még a
táncosok ruhájának
sokszor primitív megoldásán is látszott.
Erzsébet
alakja, pozitív kisugárzása
elragadja a musical nézőjét. Minden mozdulatában
hiteles, éteri és megragadó
egyéniség. Az ő karakterének hiteles
színészi megvalósítása
nélkülözhetetlen a
musical sikeréhez. Békefi Viktória
ezt kiválóan teljesíti, kellően kislányos,
őszinte naivitással teli játéka
meggyőző. Dolhai Attila már a mű
megírása idején ki volt szemelve Walter lovag
szerepére, és az álom
megvalósult, nem csalódtunk. A további szerepekben
örülhettünk Szerednyey Béla
(Herman gróf), Szekeres Adrien
(Gertrúd), Horányi László
(II. András), Fésűs Nelly (Izolda), Szabó P. Szilveszter (Magister Konrád), Barabás Kiss Zoltán (Vincentius), Vásári Mónika (Zsófia)
játékának. Vastag Tamás
kicsit kilógott a sorból,
Lajosnak, Erzsébet férjének
megformálása kissé egysíkúra
sikerült.
A
musical hangszerelését Kiss Gábor
végezte, zenei vezető: Károly Katalin.
Az előadás fővédnöke Erdő Péter
bíboros prímás érsek,
valamint Kásler Miklós emberi
erőforrások minisztere.
A
magasztos téma és a magas szintű
megvalósítás remélhetőleg eléri
célját: Szt. Erzsébet példa
értékű életének
köztudatba kerülését,
identitásképző jellegét. Eszmény és
példa most is, ma is,
nőhet büszkeségünk, mert magyar volt,
közülünk való volt, idegenben megállta a
helyét, emberséges és keresztényi
életével a többiek fölé emelkedett.
Legyünk
büszkék rá, az emberre, és a szentre!
Bemutató
és megtekintett előadás: 2022. április 8.
Budapest,
2022. április 14.
Földesdy Gabriella
