Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

IMPOSZTOR

Jászai Mari Színház, Tatabánya  (online)

Spiró György darabjának bemutatója Tatabányán 2016-ban volt, rendezője Szikszai Rémusz. Érdekesség, hogy egy évvel az Imposztor előtt Szikszai a Tartuffe-öt rendezte ebben a színházban. Ezt a darabot Spiró tisztelgésének is tekinthetjük Boguslawski, az Állami Lengyel Színház megalapítója iránt.

A szétdarabolt Lengyelországnak abban a részében vagyunk, amely az orosz cár fennhatósága alá tartozik. A rendet és a félelmet, amely megakadályozza, hogy bármilyen mozgolódás is legyen, gubernátor (Király Attila) vigyázza. Egy kisváros színházában a Tartuffe bemutatójára készülnek. Hogy hogyan kerül ide Boguslawski (Fodor Tamás) színész, a Mester, Varsóból, az nem egészen világos. Az tény, hogy legendák lengik körül Boguslawskit, őt tartják a legnagyobb lengyel színésznek a napóleoni idők után, a részekre osztott országban. Boguslawski saját operájának a bemutatására érkezett, de ebben a városban nem játszanak operákat, ezt megírták neki, de a levélváltásnak nyoma veszett. Ma este viszont a Tartuffe-öt fogják bemutatni, és előre elterjesztették, hogy jön Boguslawski, és ő lesz Tartuffe. A hír hatására rengeteg néző vett, jó áron, jegyet, és azt is mindenki tudja, hogy az előadáson részt vesz a gubernátor is. Két főszereplő van tehát, Boguslawski és a gubernátor, a párharcukról szól a darab. Ki győz? Nyilván Boguslawski, az a fő, hogy ők ketten értsék, mi történik, a többiek értik, ha képesek rá.

Boguslawski határozottan mondja, hogy ő soha nem játszotta Tartuffe-öt, és nem is ismeri annyira a szöveget, hogy fellépjen ebben a szerepben. Könyörgésre elvállalja, de előre kéri a pénzt, nem is keveset, komótosan megszámolja, majd a Moliére-darabnak egy remek értelmezését hallgathatjuk végig tőle, jellemezve a szereplőket, és a csodássá tett szerelmi vallomást, ami mindenki számára új értelmezést ad az egész történetnek. A próba megkezdése előtt és a próba után megismerjük a színészeket mint egy omladozó, a megszűnés felé tartó színház tagjait. A direktor, Kazynski nemcsak nem ért a művészethez, de nem is érdekli, csak az foglalkoztatja, hogy a ma esti előadás olyan legyen, amilyent a közönség és a gubernátor elfogad. Ideges, kiabál, összekap a Mesterrel, utálja, mert sokat kellett fizetni neki, és nem hisz a művészet hatásában. Remek monológot ad elő Skribinski (Kardos Róbert), aki Orgon sógorát, Cleante-t játssza majd este a színpadon. A kisember reményvesztett, félelemmel teli életéről beszél a diktatúrában. Megismerjük Rybac (Maróti Attila) színészt, akinek a feladata lesz a legvégén, mint a szerep szerinti rendőrbiztosnak, a cári rendszer dicséretét elmondani (ezt az igazgató ki is díszíti, és majd erre a pillanatra megjelenik a cár képe is a színen), de ő attól fél, hogy nem lesz képes elmondani ezeket a szavakat.

Az előadás szünetében a gubernátor köszönti a színészeket, vagy a színészek őt. Chodzko (Honti György), kritikus és mint látjuk besúgó, fordít, fordít akkor is, amikor Boguslawskival franciául beszélget a gubernátor. A Mester kihallgatást kér, és beárulja Rybacot, elviszik az előadás közben, nincs zárójelenet, a Mester azonban megmenti az előadást, de miről is beszél az utolsó mondatban? Magáról, arról, hogy a gubernátor tudja, hogy mi az ő bűne, és kéri a cár áldását a színházra. Mi történik? Ki mit gondol a végéről? A nézők az utcán ünneplik Boguslawskyt. Miért is? Mert nem hangzott el a rendszer dicsérete, a színészek félnek és szidják a Mestert, akinek hűlt helye. Eltűnt a hazug, gazember, csaló, imposztor (rajta kívül kik voltak még csalók, talán Moliére is?). Ribacot kiengedik megverve, ő érti és örül, hogy a Mester őt is megmentette, hogy ne kelljen elmondania a cári rendszert dicsérő szavakat. Az igazgató semmit sem ért a dologból, látja, hogy minden másként történt, mint ahogy ő gondolta, és mégis megkapja a támogatást a színházához (hiszen nem ő hagyta el a dicsérő részt, hanem a gubernátor azzal, hogy hitt a Mester árulásában).

Szikszai rendezéséből, amely minden részletében jó volt, két jelenetet emelek ki. Az első részben Fodor magyarázatát a darabról és a szerelmi jelenetet. Addig nem voltam biztos abban, hogy Fodort választani erre a szerepre jó ötlet volt, de az ő hangján a szerelmi jelenettel meggyőzött arról, hogy Tartuffe (és minden csaló is) sajnálatra méltó, mert lehetne egy remek ember is, lehetne őszintén szerelmes és esetleg boldog is. Jól sikerült a 200 évvel ezelőtti színházi előadás elképzelése, az éles különbség kiemelése a mai játékstílus és a régi között. Fodor végig a mellékes, alkalmazkodó, szóra sem érdemes, szerény színészt alakította – ez pontosan megfelelt. Megnéztem a legendás előadást is, Major Tamással, most az interneten. Ő is erre törekedett, de ő uralta a terepet önkéntelenül, Fodor szerénysége hihető volt.

Kiváló keretjátékot és a szünetet kitöltő kettőst alakított Baksa Imre és Széles Tamás. Vásári komédiák eszköztárát is használva bevezetésként mesélnek egymásnak arról, hogy milyen kiszámíthatatlan, hogy mikor viszik el az embert 1-2 napra, elveszik a pénzét és megverik. Fontos dolgokat mondanak el magának Boguslawskinak is arról, hogy ő milyen híres, kiváló színész, és ő nem is lenne idevaló, ha eljönne, és a végén Rybacnak mondják el, hogy ilyen Boguslawski, jön, segít, hat és eltűnik, megy mindenhová, de nem lehet tudni, hogy hol jelenik meg. Érdekes volt a bohóc jeleneteket idéző kettősük, amikor a gubernátor páholyát építették fel.

Nehéz darab, különböző rétegeivel, a színház a színházban, az egyén a diktatúrában, a művészet és politika, színház és politika, egyén függősége a politikától, mindegyik önmagában is sok problémát vet fel. Ezeknek az ellentéteknek az együttes működésében kell élnie az embernek, a színésznek, és meg kell tanulnia mindezt értelmezni és ebben a közegben cselekedni.

 Bemutató: Tatabánya, 2016

Budapest, 2021. január 23., online

Tóth Attiláné
♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©