Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

CAROUSEL

Operett Színház

Rogers&Hammerstein’s – Carousel

Molnár Ferenc 1909-ben írt színművéből 1945-ben született musical. „A Time magazin 1999-ben a huszadik század legjobb musicaljének választotta.” A világszerte nagy sikereket elért darab végre hazaért. Olyannyira, hogy az alkotóknak köszönhetően, az Operettszínház színpadán elsősorban Liliomot láthatunk, és csak másodsorban Carouselt. Remekül megvalósult az a nemes szándék, hogy Molnár Ferenc megírt világából minél többet megmutassanak. Azt éreztem, hogy az ünnepélyes hangulat nem csak a bemutatónak szólt, hanem annak is, hogy eredeti nyelvezettel vihették színre „a vagány, de az élet dolgaiban nehezen eligazodó hintáslegény és a feltétel nélküli szerelemmel szerető kis cselédlány történetét”. A musical különlegessége, hogy a dalok mellett szokatlanul sok, erős prózai jelenettel van tele.

A Liliomról nekem eddig Kaszás Attila zseniális játéka jutott eszembe, mostantól Sándor Péter Billy Bigelowjának (Závoczki Endre) emléke is helyet követel magának. Az István, a király címszerepe után ismét sikerült bizonyítania, hogy remek énekhangja mellett érzékeny színészi játékával is képes nyomot hagyni. Hiteles és természetes alakítást nyújtva, teljesen belebújik a karakter bőrébe. A nagy-ívű daloknál is nemcsak csodásan énekel, hanem átél. Mint ahogy az eredeti színműben, itt sem mondják ki egymásnak Julie-val (Juli) azt a bizonyos szót, de Széles Flórával alkotott, jól működő párosuk nagyon szépen mutatja meg mély és igaz szerelmüket. Széles Flóra tisztán, jó értelemben vett egyszerűséggel játssza Julie-t.

Julie cserfes, kicsit hebrencs barátnője, Carrie (Mari -- Borbás Barbara) tökéletes ellentéte a szinte már tutyimutyi, esetlen, de amikor szükség van rá, határozottságot mutató Enoch Snownak (Hugó), akit Bálint Ádám alakít remekül. Finom humorral kellően oldja a feszült helyzeteket is.

Homonnay Zsolt 2000-ben az Év Bonvivánja volt, 2019-ben pedig borostásan, csavargó kinézettel lép színpadra Jigger (Ficsur) szerepében. Az nem volt kétséges, hogy remek éneklést hallunk tőle. A Rudolf című musical gonosz Taffee-ja és Marie Antoinette kegyetlen Orleans hercege után azt is sejtettem, hogy megy majd a rosszfiú szerep, és valóban olyan hiteles gazembert mutat, amelyet könnyű utálni.

A harsány és féltékeny Mrs. Mullin (Muskátné) szerepében a nagy musical főszerepek után tisztán prózai szerepben (ebben a szereposztásban, mert Nettie Fowlert is játszik) Polyák Lillát láthatjuk, és az eredeti műhöz képest lényegesen nagyobb hangsúlyt kapó Nettie Fowlert (Hollunderné) Janza Kata alakítja. Övé a musical legismertebb dala is, a You’ll Never Walk Alone.

A díszletet (Cziegler Balázs – díszlettervező) is sikerült úgy színpadra állítani, hogy bár egyértelműen a musical helyszínét, az amerikai kikötővárost mutatja, de mégis akár budapesti is lehetne. A lovacskás körhinta a ligeti műemlékünket idézi, a kiemelt elem, a pad pedig – amely végig kíséri a történetet – akár az egyik parkunkból is kerülhetett volna a színpadra. A fény hatására vészjóslóan gomolygó felhők képével megjelenő függöny hangulatot erősítő, jó ötlet. Ugyancsak jó ötlet a színház gyönyörű csillárát csillagfényként használni, amelyet Liliom 16 éves lányának (Kis Kármen Cintia) mutat.

A korhű, karakterhez illő jelmezek Velich Rita jelmeztervező munkái. A túlvilágon mindenki fehérben van, és még arcfestést is használnak. (Nekem a repülő angyalok jelenléte nem tetszett ugyan, de egyébként szépen jelenítették meg a mennyei tisztaságot.) Dicséret illeti a Musical Együttest is, szórakoztató koreográfiákat láthatunk (Duda Éva – koreográfus). A darab elején a tűzzsonglőrök és mutatványos artisták igazán ügyesek. Feszültségoldóak és vidámak a zenés-táncos tömegjelenetek, látványos lépésekkel. Ebből kevesebbnek jobban örültem volna, mert szívesebben figyeltem volna inkább Billy és Julie kapcsolatát. Ugyanakkor rendkívül jó ötlet az idő múlásának, Louise (Lujza) cseperedésének tánccal történő bemutatása. (Közreműködnek a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei.)

Béres Attila rendezésében Molnár Ferenc színművétől eltérően nem Liliom túlvilágról koldus képében való látogatása után ér véget a történet, hanem ahogy Julie-nak eszébe jut gyermeke apja, úgy visszarepül az idő, Liliom halálának napjáig. Így talán még meghatóbb a befejezés.

Az operettszínházi Carousel a világszerte sikeres musical méltó magyarországi változata, és egyben Molnár Ferenc Liliomának méltó előadása.

Fordította: Lőrinczy Attila

A dalszövegeket fordította: Závada Péter

Magyar színpadra alkalmazta, dramaturg: Lőrinczy Attila, Béres Attila

Bemutató: 2019. április 26., 27.

Megtekintett előadás: 2019. április 27.

Budapest, 2019. április 29.

 

Szalay Hajnalka


♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©