A
színház névadójának talán
legjobb,
legszellemesebb és leghíresebb művét vitte
színre a névadó unokája, Karinthy
Márton, a színház művészeti
vezetője. Nem először kerül színpadra ez a nagyon
kedves kamasztörténet, ami jóval túlmutat egy
20. század eleji fiú középiskola
mindennapjain. De valószínűleg nem is utoljára.
A Tanár
úr kérem elsősorban a serdülés
nehézségeiről szól, arról,
hogy nehéz felnőtté válni, és mennyi
buktató van ebben az életkorban. Amikor
egy diák nem találja a helyét, kudarcokat
él át az iskolában, nem tudja, mit
kezdjen a lányokkal és még sok más minden
probléma. Szereplői, Bauer tizenhat
éves diák, valamint szülei,
osztálytársai, úgymint Büchner, Steinmann,
Eglmayer, Zajcsek, Altmann, és persze a tanárok,
Fröhlich és Mangold. Szerepel
még két lány is, ők az összes női szerepet
eljátsszák, ahogy a fiúk is több
szerepet alakítanak. Előkerül a legtöbb híres
részlet, mint pl. a Reggel hétkor, az
Elkéstem, A jó tanuló
felel, A rossz tanuló felel, Magyarázom a
bizonyítványomat, A lányok, Lógok a
szeren kacagtató humorral megírt szövegei. Ezen
kívül beemelték a darabba
azokat a Karinthy-műveket, amik beleillenek a történetbe,
és ha nem tudnánk
önálló voltukat, észre sem vennénk,
hogy máshonnan jött. Ezért hallhatjuk az Így
írtok ti zseniális paródiáját
(ráadásul énekes, táncos formában)
Szabolcska Mihályról, mintha egy magyar óra
tananyaga lenne, illetve a Találkozás egy
fiatalemberrel című novellát is dramatizálva
kapjuk az előadásban. Van itt
még más változás is, a Reggel
hétkor
c. fejezet álomjelenetében a képzeletbeli
földrajzórán Bauer most Norvégiát
foglalja el és csatolja Magyarországhoz, holott az
eredetiben Szerbiáról van
szó. Az idők és a politika jelentősen
megváltoztak, momentán nem sérthetjük meg
közvetlen szomszédunk
érzékenységét azzal, hogy akárcsak
képzeletbeli
támadásban elfoglaljuk…
Simon Kornél
rendezése egyrészt
hagyományos, másrészt néhol őrjítően
korszerű, mindenesetre az illúziónkat
megtartja Karinthy zseniális művével kapcsolatban. Igen
ötletes az állandóan
mozgásban lévő színpadkép, ahol gurulnak a
padok, minden díszlet változtatja
helyét, és így a humor
eszközévé válik (díszlet/jelmez: Nagy Viktória).
Sajátos
hangulatot árasztanak a rövidnadrágos fiú
öltözetek a sildes sapkákkal,
nyakkendővel, mellénnyel.
A Tanár
úr kérem mostani bemutatójának a
legsajátabb vonása mégiscsak
a zenés változat. Kérdés, hogy
szükség van-e éppen egy ilyen szellemes
jelenetsorozatnál – ami egyébként a
saját lábán is megáll – zenei
betétekre,
kórusra, ének magánszámokra. Szerintem
nincs. Nyitrai László
zenéje kedves és
dallamos, nincs vele semmi baj, de nincs valódi
funkciója. A történet és a
dramaturgia e nélkül is működik.
Feltételezhető, hogy közönségcsalogató
szerepe
van a zenés változatnak. A dalszövegeket Máthé Zsolt írta.
A produkciót élő
zene kíséri, négy-öt hangszer működik
közre, a zenei vezető Fekete
Mari, ő
zongorázza végig a darabot.
Karinthy Frigyes örökifjú
novellafüzére minden korosztálynak szól,
hiába játszódik az 1920-as évek
középiskolájában, és az akkori
kamaszok csínyjeiről, osztályozási
módszereiről
szerzünk tudomást, szellemessége nem
évül el. Újabb humorforrást jelent, amikor
Peller Károly (ez
esetben narrátor minőségében) bejön
balról a színpadra, és
felvilágosít bennünket arról, hogy az
osztályzatok értéke ellentétesen
működött
a mai osztályzatokkal: az akkor 1-es ma 5-ös, az akkori
5-ös ma elégtelennek
felel meg. Az eredeti szövegben előforduló
„aláhúzott kétharmad” vagy a
„háromnegyed egyes aláhúzva”
elnevezésű osztályzatok nem léteztek akkor sem,
csak a szerző tréfás ötletei.
Remek
férfiszerepek adódnak a Tanár
úr kéremben. Főszerepet játszik
benne Peller Károly, aki hol szülőt, hol narrátort
alakít, huncut mosoly bujkál
az arcán minden jelenetben, ő az, aki a függöny
felgördülésekor felsorolja (na,
nem a szereposztást!) a közreműködők
névsorát díszlettervezőtől művészeti
vezetőig. Másik főszereplő a Bauer diákot
játszó Pásztor
Ádám, fancsali,
beesett arcával illúziót keltően hozza a
csetlő-botló, bukdácsoló
középiskolás
fiú alakját. Fila
Balázs testesíti meg Fröhlich és
Mangold tanár urak
kérlelhetetlen szigorát, illetve mindazt, amit
haszontalan tanítványuk – Bauer –
kitalált róluk. Kissé testes, elegáns
és szálfaegyenes, amilyen egy háború
előtti középiskolai tanár. Az
osztálytársakat alakító
színészek is kiválóak,
így elsősorban Baronits
Gábor, Vecsei László, de Szelle Szilárd, Sütő
András és
Szűcs Péter Pál
is jól teljesít. A lányoknak ezúttal
kevés szerep jutott.
Elsősorban kamaszlányokat kellett játszaniuk és
nőiességüket hangsúlyozni. Kuna
Kata és Menczel Andrea
megfelelt ennek a követelménynek.
Dramaturg: Deres Péter,
koreográfus:
Vislóczky Szabolcs,
asszisztens: Peron Dorottya,
produkciós vezető: Ridzi
Gábor, művészeti vezető: Karinthy Márton.
Ezúttal aztán duplán érvényes a
színház szlogenje: Családban marad.
Bemutató és
megtekintett előadás:
2018. március 23.
Budapest, 2018. március 26.
Földesdy
Gabriella
