Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

ÁRMÁNY ÉS SZERELEM

Pesti Magyar Színház

Azt mondják Schiller mindig aktuális, különösen az Ármány és szerelem. Azt is mondják, hogy ez a német Rómeó és Júlia. Lehet, de másra megy ki a játék, mondhatnánk pestiesen. Vagy Karinthyval azt is mondhatjuk: Fiú szeret lányt, lány szeret fiút, de akadály van. Hát az van.

Eperjes Károly harmadszor rendezi meg Vas István fordításában Schiller szomorújátékát (Veszprém, Békéscsaba), az előző két rendezést nem láttam, összehasonlítani nem tudom a mostani Pesti Magyar belivel. De feltételezem, hogy azok is hasonló elven építkeztek, díszlet, jelmez, koncepció terén nem lehet óriási különbség. A Schiller által felvázolt világ egy szomorú és igazságtalan hercegséget mutat be, ahol a kancellár-féle miniszterek teljhatalmat gyakorolnak, önkényeskednek és kegyetlenkednek, a hatalmat általában aljas módon szerezték meg a maguk számára. Ebbe a világba helyezi el a kancellár fiának, Ferdinándnak a szerelmét a polgárlány Miller Lujzával. A szerelmesek sorsa meg van pecsételve, hiszen a szülők mindkét oldalról erőst beleszólnak abba, hogy gyermekük kivel házasodik. Von Walter kancellár önkényúrként lép fel fia választottja ellen, cselszövéssel akarja megakadályozni a házasságot. Lujza esetében a zenész apa az, aki ellenzi lánya választottját, mert van realitásérzéke. Az anya naiv, és azt hiszi, lánya által ők is jobb sorsba kerülhetnek.

Eperjes rendezése ott lép túl Schiller történetén, amikor megváltoztatja a dráma befejezését. Eredetileg a kancellár és Wurm titkár lelepleződik, és törvényszolgák letartóztatva viszik el őket Lujza és Ferdinánd holtteste mellől. A Pesti Magyar Színház színpadán nincs letartóztatás, a kancellár apa könnyen túllép fia öngyilkosságán, és Wurmmal együtt már csak az érdekli, hogyan tüntesse el a holttesteket, és hogyan mentse saját magát és a régmúltban elkövetett bűneit. A házat felgyújtják, kancellár és titkára elmenekülnek. A bűn nem nyeri el büntetését, és ez üzenet értékű.

A rendezés erősen támaszkodik a kort idéző díszletekre és jelmezekre. Csakhogy a díszletek erősen felemásak (tervező: Szabolcs János), a jelmezek valamivel jobbak, időnként kifejezik az illető személy jellemvonásait is (tervezője: Kárpáti Enikő). Három helyszín váltakozik folyamatosan, egyik a polgári Miller család hajléka, ahol egy sarok és egy önmagában álló bejárati ajtó van kialakítva, plusz egy nagyobb asztal két székkel, utóbbiak Millerné kávézását, illetve az utolsó jelenetben Lujza és Ferdinánd öngyilkosságának adnak helyet. A baj, hogy se nem korhű, se nem modern, de nem is stilizált, inkább szegényesnek mondanám a díszletet. A másik színhely a kancellár fogadószobája íróasztallal, kandallóval, és ami újszerű díszletelem, a hatalmas arany képkeret a nézőtérrel szemben. A keret függöny segítségével nyílik, mögötte kéjlak húzódik, amelynek két kéjhölgy lakója időnként kibújik, és követeli von Walter (kancellár) szexuális és egyéb szolgáltatásait. A harmadik helyszín a kegyencnő szobája női trónszékkel (?) és állótükörrel. A jelmezek közül a Miller család ruhái puritánságról tanúskodnak, a kancellár és Ferdinánd katonai öltözete semleges, egy sosem létezett katonai öltözet imitációja. Viszont feltűnő Lady Milford kegyencnő égőpiros krinolinos ruhája és tornyos szőke parókája. Von Kalb udvarnagy ruhája piperkőc voltát mutatja, arca festett, parókája természetellenes, égbenyúló.

Az előadás legnagyszerűbb alakítását Haumann Péter nyújtja, színészi tehetségének letisztult, minden manírtól mentes, a kétségbeesett apát és igaz embert felmutató eszközeinek teljes fegyverzetével. Valóban, csak Pécsi Sándor valamikori Miller alakítása hasonlítható hozzá. Gáspár Kata kissé fiatalon kapta Lady Milford szerepét, jól játszik, eddig kissé asszonyosabb, megviseltebb kegyencnőkhöz voltunk szokva. Lujzát Sziládi Hajna (e.h.) kellő ártatlansággal, hitelesen hozza, ez kevésbé mondható a Ferdinándot játszó Tóth János Gergelyre (e.h.), aki a szerelmet is, meg a haragot is folyamatos kiabálással próbálja kifejezni. Időnként halkra kellene váltania. Emlékezetes volt Haumann Máté von Kalb udvarnagy alakítása, kényeskedő hangját és mozdulatait a nőiesség felé viszi, ettől lesz komikus. Takács Géza Wurm titkár szerepében kissé erőtlen intrikust mutat, aki most tanul bele a cselszövésekbe. Szerepeltek még: Tóth Sándor (von Walter kancellár), Tóth Éva (Millerné), Kádas Petra (komorna), Köleséri Sándor (Alex), Heizer Georgina (a.n.) és Taba Dorotrtya Lucia (a.n.) (Georgie, Lucy kéjnők), Mihályfi Ákos (a.n.) (törvényszolga). Megrázó élményt nyújtott Tahi József komornyik szerepben, amikor az ékszerek eredetéről meséli el, hogy emberkereskedelem áll mögötte.

A dramaturg Deres Péter, a rendezőasszisztens Lévai Ágnes volt. A színpadra állítás minden igyekezete ellenére az Ármány és szerelem ezúttal nem rendített meg, hiányzott belőle valami, ami felemeli a szellemet és nemesíti a lelket.

Bemutató előadás: 2018. február 17.

Megtekintett előadás: 2018. március 9.

Budapest, 2018. március 11.

 Földesdy Gabriella

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©