Azt mondják Schiller mindig aktuális, különösen
az Ármány és szerelem. Azt is
mondják, hogy ez a német Rómeó
és Júlia. Lehet, de másra megy ki
a játék, mondhatnánk pestiesen. Vagy Karinthyval
azt is mondhatjuk: Fiú szeret lányt, lány szeret
fiút, de akadály van. Hát
az
van.
Eperjes
Károly
harmadszor rendezi meg Vas István
fordításában Schiller
szomorújátékát (Veszprém,
Békéscsaba), az előző két
rendezést nem láttam, összehasonlítani nem
tudom a mostani Pesti Magyar
belivel. De feltételezem, hogy azok is hasonló elven
építkeztek, díszlet,
jelmez, koncepció terén nem lehet óriási
különbség. A Schiller által felvázolt
világ egy szomorú és igazságtalan
hercegséget mutat be, ahol a kancellár-féle
miniszterek teljhatalmat gyakorolnak, önkényeskednek
és kegyetlenkednek, a
hatalmat általában aljas módon szerezték
meg a maguk számára. Ebbe a világba
helyezi el a kancellár fiának, Ferdinándnak a
szerelmét a polgárlány Miller
Lujzával. A szerelmesek sorsa meg van pecsételve, hiszen
a szülők mindkét
oldalról erőst beleszólnak abba, hogy gyermekük
kivel házasodik. Von Walter
kancellár önkényúrként lép fel
fia választottja ellen, cselszövéssel akarja
megakadályozni a házasságot. Lujza esetében
a zenész apa az, aki ellenzi lánya
választottját, mert van
realitásérzéke. Az anya naiv, és azt hiszi,
lánya által
ők is jobb sorsba kerülhetnek.
Eperjes
rendezése ott lép túl
Schiller történetén, amikor megváltoztatja a
dráma befejezését. Eredetileg a
kancellár és Wurm titkár lelepleződik, és
törvényszolgák letartóztatva viszik
el őket Lujza és Ferdinánd holtteste mellől. A Pesti
Magyar Színház színpadán
nincs letartóztatás, a kancellár apa könnyen
túllép fia öngyilkosságán, és
Wurmmal együtt már csak az érdekli, hogyan
tüntesse el a holttesteket, és
hogyan mentse saját magát és a
régmúltban elkövetett bűneit. A házat
felgyújtják, kancellár és titkára
elmenekülnek. A bűn nem nyeri el büntetését,
és ez üzenet értékű.
A
rendezés erősen támaszkodik a kort
idéző díszletekre és jelmezekre. Csakhogy a
díszletek erősen felemásak
(tervező: Szabolcs János), a jelmezek
valamivel jobbak, időnként kifejezik az illető személy
jellemvonásait is
(tervezője: Kárpáti Enikő). Három
helyszín váltakozik folyamatosan, egyik a polgári
Miller család hajléka, ahol
egy sarok és egy önmagában álló
bejárati ajtó van kialakítva, plusz egy nagyobb
asztal két székkel, utóbbiak Millerné
kávézását, illetve az utolsó
jelenetben
Lujza és Ferdinánd öngyilkosságának
adnak helyet. A baj, hogy se nem korhű, se
nem modern, de nem is stilizált, inkább
szegényesnek mondanám a díszletet. A
másik színhely a kancellár
fogadószobája íróasztallal,
kandallóval, és ami
újszerű díszletelem, a hatalmas arany képkeret a
nézőtérrel szemben. A keret
függöny segítségével nyílik,
mögötte kéjlak húzódik, amelynek
két kéjhölgy
lakója időnként kibújik, és követeli
von Walter (kancellár) szexuális és egyéb
szolgáltatásait. A harmadik helyszín a kegyencnő
szobája női trónszékkel (?) és
állótükörrel. A jelmezek közül a
Miller család ruhái puritánságról
tanúskodnak,
a kancellár és Ferdinánd katonai
öltözete semleges, egy sosem létezett katonai
öltözet imitációja. Viszont feltűnő Lady
Milford kegyencnő égőpiros krinolinos
ruhája és tornyos szőke parókája. Von Kalb
udvarnagy ruhája piperkőc voltát
mutatja, arca festett, parókája természetellenes,
égbenyúló.
Az
előadás legnagyszerűbb alakítását Haumann Péter nyújtja,
színészi
tehetségének letisztult, minden manírtól
mentes, a kétségbeesett apát és igaz
embert felmutató eszközeinek teljes fegyverzetével.
Valóban, csak Pécsi Sándor
valamikori Miller alakítása hasonlítható
hozzá. Gáspár Kata kissé
fiatalon kapta Lady Milford szerepét, jól
játszik, eddig kissé asszonyosabb, megviseltebb
kegyencnőkhöz voltunk szokva.
Lujzát Sziládi Hajna (e.h.) kellő
ártatlansággal, hitelesen hozza, ez kevésbé
mondható a Ferdinándot játszó Tóth
János Gergelyre (e.h.), aki a
szerelmet is, meg a haragot is folyamatos kiabálással
próbálja kifejezni.
Időnként halkra kellene váltania. Emlékezetes volt
Haumann Máté von Kalb udvarnagy
alakítása, kényeskedő hangját és
mozdulatait a nőiesség felé viszi, ettől lesz komikus. Takács Géza Wurm titkár
szerepében kissé erőtlen intrikust mutat,
aki most tanul bele a cselszövésekbe. Szerepeltek
még: Tóth Sándor (von Walter
kancellár), Tóth Éva
(Millerné), Kádas
Petra (komorna), Köleséri Sándor
(Alex), Heizer Georgina (a.n.) és Taba
Dorotrtya Lucia (a.n.) (Georgie,
Lucy kéjnők), Mihályfi Ákos
(a.n.)
(törvényszolga). Megrázó
élményt nyújtott Tahi
József komornyik szerepben, amikor az ékszerek
eredetéről meséli el, hogy
emberkereskedelem áll mögötte.
A dramaturg Deres Péter, a rendezőasszisztens Lévai
Ágnes volt. A színpadra állítás
minden igyekezete ellenére az Ármány
és szerelem
ezúttal nem
rendített meg, hiányzott belőle valami, ami felemeli a
szellemet és nemesíti a
lelket.
Bemutató
előadás: 2018. február 17.
Megtekintett
előadás: 2018. március 9.
Budapest,
2018. március 11.
Földesdy Gabriella