Aszlányi
Károly egyetlen színpadra írt
művének eredeti címe: Szélhámos
kerestetik. Ezen a címen mutatta be a Nemzeti
Színház akkori kamaraszínháza
(Paulay Ede u., jelenleg az Újszínház) 1930-ban. A
korán elhunyt író (1938)
számos sikeres regényt írt, több film is
készült forgatókönyvei alapján, pl. a Sok hűhó Emmiért c.
vígjáték. Aszlányit
éppen a színdarab sikere tette igazi
íróvá, szárnyakat kapott a
kamaraszínházi
bemutatkozástól. 1938. februárban még
bemutatta a Belvárosi Színház az Amerikai
komédia c. vígjátékát, ez
már
prózai művek átírásából lett
színdarab, Mezei Mária, Latabár
Kálmán, Rátkai
Márton játszottak benne. 1978-ban Karinthy Márton
rendezésében tv-film készült
belőle, majd musical az Operettszínház
részére.
Ezért sem véletlen, hogy Karinthy Márton saját
színházában most
elővette a számára ismert szerző másik
művét, s nekifogott megrendezésének.
Ezúttal címet változtatott,
„Péter” lett a főcím, az eredeti pedig
alcímként
szerepel – nem a szórólapon – csak a neten.
A korrupcióba és
panamavilágba süllyedt
Magyarországon vagyunk, ahol csak a személyes kapcsolatok
számítanak,
összefonódás, rokonság, utóbbi
még a váltóhamisítást is
annullálhatja, ha
ügyesen keverik a lapokat. Karinthy Márton rendező
frappánsan alakítja a
jeleneteket, hogy ne a darab megírása idején
járjunk (1929–30), hanem mulassunk
vígan mai közállapotaink ferdeségén,
pl. a „Nemzeti börtön” feliratú
büntetés-végrehajtó
intézményen, vagy új konzorcium (akármi)
felavatásán
trikolór szalag átvágásával. Na,
ennyi az aktualitás, a többi már
önjáró
vígjáték, a szokásos fordulatokkal.
Létezik egy tékozló
Üreghy Péter (Klem Viktor), aki
elkártyázta mindenét,
és váltót hamisított. Inasa (Marton
Róbert) szerez egy állástalan
értelmiségit, dr. Kovács Pétert (Száraz
Dénes), aki leüli helyette a
háromhavi büntetést – pénzért.
Ennyivel nem elégszik meg a szerző, ezután jön
még csak a java! Az ál Üreghy Pétert tisztes
rokonai várják a börtön
kijáratánál, hogy magukhoz vigyék és
kárpótolják a fiút
megpróbáltatásaiért.
Demeter bácsi (Lengyel Ferenc) és
lánya (Pataki Szilvia) hamar felfedezik
az „új Üreghy rokon”
becsületességét és geológiai
tehetségét, mikor
pártfogoltjuk a közelben olajmezőt fedez fel, már az
sem lesz baj, hogy nem ő
az igazi Üreghy-rokon. Az igazi rokon ugyanis megjelenik a
családi birtokon,
szeretne megélni magából a
rokonságból, gondolja, a
váltóhamisítás már feledve
van. Csakhogy nagybátyját nem tudja meggyőzni
saját igazáról, ráadásul nem
ért
semmihez, Klára kisasszony sem kedveli. A valódi rokon
így nem jár
szerencsével, sőt feleslegessé válik, a
család már beleszeretett alteregójába,
a becsületes dr. Kovácsba. Na, most ki itt a
szélhámos?
A többi rokon is rendelkezik
egyéni
ízekkel. Etel néni, a sógornő (Murányi
Tünde) szereti a tütüt és
állandóan dülöngél, Dönci
bácsi, a sógor (Szirtes Gábor)
kissé nehéz felfogású,
folyton orvoshoz készül, az ő
megnyilvánulásain nevetünk legtöbbet. Egon
szomszéd (Baronits Gábor) két
nőnek
is udvarol, de egyiknél sincs szerencséje, Baba (Gerlits Réka) pedig a változatos szerelmi
életet kedveli.
A társadalombírálat
korrupció és
protekció ügyben megmarad a vígjáték
keretei között, akár a mű
megírásának
idejét, akár jelen korunkat tekintjük
bírálat tárgyának. A befejezés
néma
jelenetben mutatja meg egy oszlopos aula alatt, hogyan pezsgőznek az
Üreghyek,
illetve az üzlettársak, ha remek boltot csináltak.
Juhász
Kata díszlete
szegényesre sikerült,
nehéz lehetett olyan díszletet tervezni, ami a
színpad átrendezése nélkül
megfelel a sokféle helyszínnek. A
forgószínpad és a sok tolóajtó
állandó
működése biztosítja a zavartalan átmenetet
egyik jelenetből a másikba
(díszletkivitelezés: Major Attila).
Tordai Hajnal jelmezei mai öltözetet
imitálnak, a nők koktélruhát
viselnek (Etelka néni turbánt és nadrágot),
míg a férfiak zakót, olajfúró ruha
is megjelenik egyik jelenetben, Dönci bácsi alpesi
Stüsszi vadász-szerelést.
Száraz Dénes
alkatához illő, testhez
álló szerepet kapott, megjelenése,
személyisége már hozza a figurát.
Üdítő volt
ismét látni színpadon. Lengyel Ferenc
visszafogottan alakítja a híres
nagybácsit, kimért és fölényes a
szerepben. Pataki Szilvia naiva szerepkörben
fogadja az udvarlókat, hangjával játszik gyakran,
új szerelme iránti érzelmeit
titkolni sem képes. Klem Viktor fanyar és sótlan,
ezért nem is tudjuk sajnálni
vesztes volta ellenére sem. Szirtes Gábor és
Murányi Tünde harsány komikus
figurákat produkálnak a közönség nagy
örömére. Az inas szerepében Marton
Róbert
az inas-szolga ellentét ontológiai
problematikáját is felvonultatja a szerepen
keresztül, egy egész életsorsot játszik el
kitűnően, fölényesen, az ő játékát
élveztük legjobban. Játszottak még: Baronits
Gábor, Gerlits Réka, Németh Gábor, Inoka
Péter, Karsai István.
Zenéjét Nyitrai
László állította össze, a
fényt Sörös Zsolt
szolgáltatta, hang: Voronkó
Miklós. A rendező munkatársa: Benedek
Albert.
Bemutató
előadás: 2016. október 28.
Budapest,
2016. október 30.
Földesdy Gabriella
Á ZN