Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

PÉTER

Karinthy Színház

Aszlányi Károly egyetlen színpadra írt művének eredeti címe: Szélhámos kerestetik. Ezen a címen mutatta be a Nemzeti Színház akkori kamaraszínháza (Paulay Ede u., jelenleg az Újszínház) 1930-ban. A korán elhunyt író (1938) számos sikeres regényt írt, több film is készült forgatókönyvei alapján, pl. a Sok hűhó Emmiért c. vígjáték. Aszlányit éppen a színdarab sikere tette igazi íróvá, szárnyakat kapott a kamaraszínházi bemutatkozástól. 1938. februárban még bemutatta a Belvárosi Színház az Amerikai komédia c. vígjátékát, ez már prózai művek átírásából lett színdarab, Mezei Mária, Latabár Kálmán, Rátkai Márton játszottak benne. 1978-ban Karinthy Márton rendezésében tv-film készült belőle, majd musical az Operettszínház részére.

Ezért sem véletlen, hogy Karinthy Márton saját színházában most elővette a számára ismert szerző másik művét, s nekifogott megrendezésének. Ezúttal címet változtatott, „Péter” lett a főcím, az eredeti pedig alcímként szerepel – nem a szórólapon – csak a neten.

A korrupcióba és panamavilágba süllyedt Magyarországon vagyunk, ahol csak a személyes kapcsolatok számítanak, összefonódás, rokonság, utóbbi még a váltóhamisítást is annullálhatja, ha ügyesen keverik a lapokat. Karinthy Márton rendező frappánsan alakítja a jeleneteket, hogy ne a darab megírása idején járjunk (1929–30), hanem mulassunk vígan mai közállapotaink ferdeségén, pl. a „Nemzeti börtön” feliratú büntetés-végrehajtó intézményen, vagy új konzorcium (akármi) felavatásán trikolór szalag átvágásával. Na, ennyi az aktualitás, a többi már önjáró vígjáték, a szokásos fordulatokkal.

Létezik egy tékozló Üreghy Péter (Klem Viktor), aki elkártyázta mindenét, és váltót hamisított. Inasa (Marton Róbert) szerez egy állástalan értelmiségit, dr. Kovács Pétert (Száraz Dénes), aki leüli helyette a háromhavi büntetést – pénzért. Ennyivel nem elégszik meg a szerző, ezután jön még csak a java! Az ál Üreghy Pétert tisztes rokonai várják a börtön kijáratánál, hogy magukhoz vigyék és kárpótolják a fiút megpróbáltatásaiért. Demeter bácsi (Lengyel Ferenc) és lánya (Pataki Szilvia) hamar felfedezik az „új Üreghy rokon” becsületességét és geológiai tehetségét, mikor pártfogoltjuk a közelben olajmezőt fedez fel, már az sem lesz baj, hogy nem ő az igazi Üreghy-rokon. Az igazi rokon ugyanis megjelenik a családi birtokon, szeretne megélni magából a rokonságból, gondolja, a váltóhamisítás már feledve van. Csakhogy nagybátyját nem tudja meggyőzni saját igazáról, ráadásul nem ért semmihez, Klára kisasszony sem kedveli. A valódi rokon így nem jár szerencsével, sőt feleslegessé válik, a család már beleszeretett alteregójába, a becsületes dr. Kovácsba. Na, most ki itt a szélhámos?

A többi rokon is rendelkezik egyéni ízekkel. Etel néni, a sógornő (Murányi Tünde) szereti a tütüt és állandóan dülöngél, Dönci bácsi, a sógor (Szirtes Gábor) kissé nehéz felfogású, folyton orvoshoz készül, az ő megnyilvánulásain nevetünk legtöbbet. Egon szomszéd (Baronits Gábor) két nőnek is udvarol, de egyiknél sincs szerencséje, Baba (Gerlits Réka) pedig a változatos szerelmi életet kedveli.

A társadalombírálat korrupció és protekció ügyben megmarad a vígjáték keretei között, akár a mű megírásának idejét, akár jelen korunkat tekintjük bírálat tárgyának. A befejezés néma jelenetben mutatja meg egy oszlopos aula alatt, hogyan pezsgőznek az Üreghyek, illetve az üzlettársak, ha remek boltot csináltak.

Juhász Kata díszlete szegényesre sikerült, nehéz lehetett olyan díszletet tervezni, ami a színpad átrendezése nélkül megfelel a sokféle helyszínnek. A forgószínpad és a sok tolóajtó állandó működése biztosítja a zavartalan átmenetet egyik jelenetből a másikba (díszletkivitelezés: Major Attila). Tordai Hajnal jelmezei mai öltözetet imitálnak, a nők koktélruhát viselnek (Etelka néni turbánt és nadrágot), míg a férfiak zakót, olajfúró ruha is megjelenik egyik jelenetben, Dönci bácsi alpesi Stüsszi vadász-szerelést.

Száraz Dénes alkatához illő, testhez álló szerepet kapott, megjelenése, személyisége már hozza a figurát. Üdítő volt ismét látni színpadon. Lengyel Ferenc visszafogottan alakítja a híres nagybácsit, kimért és fölényes a szerepben. Pataki Szilvia naiva szerepkörben fogadja az udvarlókat, hangjával játszik gyakran, új szerelme iránti érzelmeit titkolni sem képes. Klem Viktor fanyar és sótlan, ezért nem is tudjuk sajnálni vesztes volta ellenére sem. Szirtes Gábor és Murányi Tünde harsány komikus figurákat produkálnak a közönség nagy örömére. Az inas szerepében Marton Róbert az inas-szolga ellentét ontológiai problematikáját is felvonultatja a szerepen keresztül, egy egész életsorsot játszik el kitűnően, fölényesen, az ő játékát élveztük legjobban. Játszottak még: Baronits Gábor, Gerlits Réka, Németh Gábor, Inoka Péter, Karsai István.

Zenéjét Nyitrai László állította össze, a fényt Sörös Zsolt szolgáltatta, hang: Voronkó Miklós. A rendező munkatársa: Benedek Albert.

Bemutató előadás: 2016. október 28.

Budapest, 2016. október 30.

                                   Földesdy Gabriella

 Á ZN
♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©