Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

NÉGY MEZTELEN FÉRFI

Vidám Színpad

A Vidám Színpad játszóhelye az Eurocenter. A nézőtér remek, kényelmes ülések, minden helyről jól lehet látni a színpadot. A nézőtér nagy, levegős. A játszótér is elég nagy a többi színházéhoz képest. Persze a kiszolgáló infrastruktúráról nem tudunk beszámolni.

Marc Camoletti vígjátékának színrevitele remek ötlet volt, szolgálja a Vidám Színpad elfogadottságát, népszerűségét, reklámnak tekinthető.

A történet szerint egy régen népszerű táncosnő életszínvonalának biztosítása, valamint a magány elkerülése érdekében nagy lakásának két szobáját kiadja. Mint tudjuk, a bérlőkkel mindig sok baj van. Az egyik bérlő egy zongoratanárnő, aki gyakorlás közben zavarja a tulajdonosnő nyugalmát. A másik szobában egy festőnő lakik, aki a festékek szagával teszi kellemetlenné a volt színésznő, a tulajdonos életét. Úgy dönt, hogy az egész lakást eladja. Ennek érdekében apróhirdetést ad fel. A zongoratanárnőnek nincs tanítványa, ezért ő is hirdet. A festőnőnek modellre lenne szüksége ókori témát ábrázoló képéhez, egy Spartacus szerű férfira, ő is hirdet. A szolgálólány már nagyon szeretne férjhez menni, és a többiek hatására ő is hirdetést ad fel. A lakásban lakó négy hölgy tehát négy hirdetést ad fel, egymástól függetlenül és egymás szándékát nem ismerve.

Jönnek is jelentkezők a hirdetésekre, csak éppen a nem rájuk vonatkozó hirdetővel találkoznak a lakásban. Ebből származnak a humoros helyzetek, a vicces szituációk. A négy női hirdetőnek négy férfi jár. A Spartacus típusú férfi (Barabás Kiss Zoltán) csak azzal a hölggyel nem találkozik, akinek szüksége lenne egy modellre a festményének elkészítéséhez. Ugyanígy járnak a többiek is. A férfiak közben a saját ötletük alapján vetkőznek gatyára, vagy a festőnő kérésére, követelésére. Közben peregnek a jelentkezők érdeklődésének megfelelő kérdések, amelyekre a válaszok, mivel a nem érdekelt hirdetőhöz kerülnek, nem hordozzák a szükséges információt. A beszélgetéseket hallgatva a „süketek párbeszéde” nevű gyerekkori játékunk jut az eszünkbe. A humor tehát a kommunikációs zavarból, vagy zajból származik. Mindannyian abban reménykednek, hogy lesz a beszélgetésnek pozitív eredménye előbb-utóbb, csak ezen a kis pillanatnyi félreértésen kell túl jutni.

 A tulajdonosnő szerepében Esztergályos Cecíliát láthatjuk, hallhatjuk. Remekül érzi magát a színpadon, és ebből kifolyólag jól érzik magukat a színészek és végül mi nézők is. Ez a darab olyan, mintha neki írták volna. Fürdik a szójátékokban, a félreértett szituációkban. Pontosan megfelelő a kosztümje, illik hozzá és a darabhoz is, mégis az az érzésünk, hogy nem lehet könnyű egész este, szinte folyamatosan a színen lenni ilyen ruhában. Esztergályos hatalmas munkabírásról ad számot, és tudjuk, máshol is vannak feladatai. Gratulálunk neki, azt szokták mondani, a „hátán viszi” a darabot. Az ő humorérzéke, kreativitása és bátor improvizációi jutnak eszünkbe később is, ha a darabról beszélünk, ha barátainknak javasoljuk, rá hivatkozunk.

Mindenki jól bírja az Esztergályos által diktált stílust és iramot. A négy, hirdetésekre jelentkező férfi négy különböző személyiség, és a négy különböző cél által meghatározott szándékkal érkeznek. Spartacus figuráját Barabás Kiss Zoltán a tőle megszokott határozottsággal formálja. A lakás megvételére vállalkozna Baronits Gábor által megformált Bernard, neki is le kell vetkőzni a festőnő követelésére. Beleznay Endre mint Bertrand a házassági hirdetésre jelentkezett, de éppen nincs jelen a hirdetést feladó szobalány, így ő is a festőnő „áldozata” lesz. Az ő esetében érzünk néha felesleges túljátszást, erre az ad okot, hogy a színésznő mindenkit remek kis házi itallal kínálgat, és ő ezt kevéssé bírja, a szerep szerint természetesen. Timon Barna zongoraleckéket szeretne venni, de erre is csak bizonyos félreértések után kerülhet majd sor.

A vígjáték, a szereplők közreműködésével felhőtlen szórakozást, nevetést biztosít több órán keresztül. Ezen túlmenően megtanulhatjuk, hogy az élet tele van véletlenekkel és félreértésekkel. Némi kitartással és humorral ezeken túljutunk, sőt túl kell jutnunk. Megtanuljuk élvezni a szójátékokat, szeretni az improvizációkat és elfogadni a helyzetkomikumot, nemcsak a másokkal megesetteket, hanem esetleg a velünk megtörténteket is. A humor ereje abban van, hogy megtanít a nehéz helyzetek humoros oldalát észrevenni. Talán így könnyebb elviselni. a véletleneket, amelyek időnként ránk zúdítják a váratlan szituációkat, és ezzel nehezítik az életünket.

A darabot Straub Dezső rendezte, már nem először. Az ő rendezésében szerepelt a darab 1993-ban a régi Vidám Színpadon, és nyári előadásokon is, a Fogi Színháza is az ő rendezésében és szereplésével adta elő. A darab címe változik néha, így előadták már így is: Négy férfi gatyában. Az eredeti cím (La bonne adresse) ezt is megengedi. Az eredeti bemutató 1966-ban volt Párizsban, az 1827 óta működő Théatre des Nouveautés-ben.

Marc Camolettinek több darabját is játsszák vagy játszották sikerrel itthon is, így jól ismert a Félre lépni tilos, a Boening, boening, vagy a Hatan pizsamában.

További sikeres bemutatókat kívánunk a Vidám Színpadnak!


Budapest, 2016. január 4.

Tóth Attiláné dr.

 

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©