Marcel Achard
vígjátéka
a „bolond lány”-ról, aki
tulajdonképpen nagyon is okos, több mint ötven
éve
számít világsikernek. Az 1964-es bemutatót
Domján Edit bájos, csicsergő
hangjával vitte sikerre az akkori Madách
Kamarában, Márkus László és Garas
Dezső voltak remek partnerei. Számos
felújítása volt a darabnak Pesten és
vidéken, a bravúr címszerepet játszotta
még Soós Edit, Schütz Ila, Margitai
Ági, Béres Ilona, Pécsi Ildikó, Pikali
Gerda, Igó Éva a tv-játékban, a
József
Attila Színházban pedig Ulmann Mónika is. Karinthy Márton egyik
kedvence lehet
ez a színdarab, mert most maga rendezte színpadra
saját színházában.
A
bűnügyi vígjáték, mint műfaji
kategória
mostanra „vígjáték 3
felvonásban” megjelölésre változott,
amit a színház 2
részben játszik. Mindenesetre előnye a darabnak, hogy
végig egyetlen prózai
helyszínen zajlik a cselekménye: Sévigné
vizsgálóbíró hivatali
szobájában, két,
aktákkal megrakott íróasztal között.
Kell még 2-3 szék, a hátsó ajtó
mögött egy
állift (valójában süllyesztő, csak a
külső rajzolat mutatja liftnek), amin a
szereplők közlekednek. A hivatali szoba falára
fénymásolt könyvszekrényeket
kasíroztak fel, közelről (az első sorba kaptunk jegyet)
illúziótlannak tűnik ez
a díszletelem (tervezője: Horesnyi
Balázs). Tordai Hajnal
jelmezei a három női
szereplőnél érdemelnek említést: Josefa
végig egy mintás nyári ruhában
látható
(szolid), Beaurevers felesége élénkpiros testhez
állóban (kacér), míg Sévigné
felesége tüll koktélruhában látogatja
meg férjét a hivatalban, ami felettébb
furcsa. A fegyőr viszont sötétkék posztó
felöltőt visel füles sapkával.
Na és
megtudjuk-e, hogy
Josefa Lantenay ölte meg Miguel Ostost, vagy valaki más?
Persze, a végén azt is
megtudjuk, de nem is ez a lényeg. A lényeg Josefa
egyénisége, az a
veleszületett természetes viselkedés, ahogy
saját magát képes hátrányos
helyzetbe hozni, még a gyilkosságot is
felvállalni, hogy alávaló és
szerelmére
érdemtelen háziurát, Beaurevers-t védje.
Szerelméért feláldozná magát, de a
csaló házasságtörő úrnőt megveti, őt
szívesen mutatja rossz színben, amit a nő
meg is érdemel. Paraszti egyszerűséggel és
természetes bájjal rendelkező
egyéniségét a
vizsgálóbíró hamar átlátja, s
a határozott utasítás ellenére –
mármint hogy Josefa legyen a gyilkos, akármi az
igazság –, kiáll a lány
ártatlansága mellett. A mondanivaló másik
fontos eleme a léha életet élő
kastélylakó úri népség
(ezúttal nagyburzsoá bankár) leleplezése,
ami mára már
nem mond és nem hordoz semmi társadalmi üzenetet
számunkra, mert a jólét
minden szintjén az a törvény uralkodik, hogy a
gazdagabbat kell védeni, és a
szegény, senkiházi feláldozható
bármilyen piszkos ügyben. Érdekes, hogy mind a
társadalombírálat, mind a bűnügyi
rafinériák terén született azóta sok
bonyolultabb, trükkösebb történet, „A
bolond lány” mégis megőrizte egyéni
báját, mindig sikerre lehet vinni, mindig vonzza a
közönséget. De miért is?
Valószínű,
mert minden Josefa másképp oldja
meg a színészi feladatot, és ezzel egyéni
arculatot ad a történetnek. Jelen
előadás Josefája Földes
Eszter, nemcsak naiv, egy ártatlan, tanulatlan
lány
benyomását kelti, hanem kicsit elnyújtott,
parasztos beszéde hivatott az
alapjában őszinte, jó szándékú,
vakon szerelmes figurát hozni, akinél még az a
tény, hogy nem hord bugyit (!), sem ad okot arra, hogy
kurvának tekintsük, aki
mindenre képes.
Sévigné
vizsgálóbíró
szerepében Szabó P.
Szilveszter jeleskedik, a szó szoros
értelmében
megizzasztja a feladat, sűrűn törölgeti a homlokán
keletkezett
izzadtságcseppeket, nehéz elhinni, hogy
bombázó felesége (Eke
Angéla) ilyen
szerelemmel halmozza el, még féltékeny is
rá. Egyetlen magyarázat a karrier
áhítása mindkettejük részéről.
Nos, végül Sévigné karrierjét nem
akadályozza,
hogy a gazdag, férjét megölni akaró, de
tévedésből az inast lelövő
Beaurevers-né a gyilkos.
Komikusra
sikerült
Beaurevers szerepében Csonka
András alakítása, előnytelen külseje
és
kifejezéstelen beszéde önmagában is
kiábrándító, hát még az,
amikor elárulja:
csak mint vonzó nő érdekli Josefa, nem szereti, nem is
érdekli sorsa, kész
feláldozni, hogy magát, magukat mentse. A kacér
feleséget Bozó Andrea
játssza,
csupa mosoly, csupa hamis viselkedés, érzelmi
skálán nem tud mozogni a
színésznő, egysíkú az
alakítás. Mihályi
Győző főügyész-helyettese is túlzottan
kínálja a figura simlisségét, mivel ő az,
aki mentegeti a Beaurevers házaspárt
befolyásos voltuk miatt. Morestan
törvényszéki írnok hálás
szerepét Szirtes
Gábor játssza, szerepe csupa poén, igazi
ütős epizódszerep.
A
fordítás a régi, Baló
László és
Pongrácz Zsuzsa munkája, a rendező
munkatársa Benedek Albert.
„A bolond lány”
sikere, és főként a sikerbe vetett hite tartós,
akár a liofilizált kínai
leveseké, a korlátlan lejáratú
mosóporoké, az elnyűhetetlen ruháké…
Budapest, 2015. október
11.
Földesdy Gabriella
♣
♣
♣
