Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

TARELKIN HALÁLA

SZÍNHÁZ

MÁRIA

Debreceni Csokonai Színház                                             

A debreceniek Szarka Tamás musicaljét három előadásra felhozták a Nemzeti Színházba, így a vendégjáték jóvoltából betekinthettünk a 2011-es ősbemutató és a Szegedi Szabadtérin 2012-ben játszott zenés darab rejtelmeibe.

A szöveget és a zenét is Szarka Tamás írta, a Ghymes együttes hegedűse, ez az első egész estét betöltő színpadi műve. Egyik nyilatkozatában azt mondta, hogy operát akart a témából írni, de hangszerelési problémák miatt a musical mellett döntött. A mű zenéjét délszláv és magyar motívumokból állította össze, hangzása laikus fülnek dallamos, fájdalmas, szívbe markoló hangzású. Hosszú szólóénekek mellett kórus bejátszások és ének nélküli instrumentális részek is vannak benne. Heródes birodalmának zenei aláfestése démoni hatású. A háttérzene sajnos „play back”-ről jön, és az énekesek mikrofonjaival együtt túl hangosan szól.

A témát a Biblia újszövetségi Jézus-történetéből vette, de csak mint alapötlet ihlette meg, mert a mű végül magát a gyermekvállalást mint életcélt viszi színre, szembeállítva jelen világunk erkölcsromboló és élvezetekbe, szórakozásba fulladó életformájával.

A nemes célt mind színpadilag, mind zeneileg meg kellett komponálni, és a bibliai történeten alapuló témának túl kell mutatnia önmagán, mert csak így jut el a kívánt közönséghez, közösséghez, azokhoz, akik komolyan veszik és meg is szívlelik az üzenetét, megértik szimbólumait. A rendező (Vidnyánszky Attila) bombasztikus színpadképet alkotott (díszlet és jelmez: Olekszandr Biluzob), ahol a fő hangsúly a földi poklot megjelenítő Heródes király orgiáján van, a mai élvezetekre épülő szórakozás szimbólumaként. Udvaroncok és kéjnők fetrengenek a színpadon, amíg Heródes vagy Ego (Lucifer vagy sátán) el nem söpri őket az útból. A legfélelmetesebb jelenet a betlehemi gyerekgyilkosság megjelenítése, amikor Heródes emberei nem csecsemőket ölnek, hanem az asszonyok méhéből tépik ki a magzatokat. Döbbenetes és megrázó mindez, mert ezt látva a sok abortusz jut eszünkbe. Közben Mária várandós anyaként keresi helyét (megtartsa-e terhességét?), Erzsébet látogatása győzi meg arról, hogy érdemes megszülni gyermekét. A betlehemi szálláskereséskor a kovácstól kér bebocsáttatást, aki azzal küldi el, hogy nem ér rá, szögeket kell kalapálnia. Jézus még meg sem született, már a keresztjét ácsolja Ego, szögeket gyárt a megfeszítéshez a kovács.

Mária mellett mindvégig ott van József, aki óvja, védi a veszélyektől. A jászolt pedig éneklő gyerekek veszik körül, Mária vajúdás alatti énekét maga a szerző kíséri hegedűszólóval a színpad egyik magaslatáról.

Furcsa születéstörténetet látunk, a gyermek megszületésekor Mária azt kérdezi a tömegtől, ha felnőttként meg is ölitek, utána szeretni fogjátok-e? Így jutunk el a reményteljes végkifejletig, amikor a színpad közepén felállított csillaghoz (Istenhez) kapcsolódó sugarakat a fehér ruhás statiszták fölhozzák a nézőtérre, hogy mi is részesei lehessünk a misztériumnak.

Felemelő és szomorú egyszerre mindez, akik fogékonyak az effajta misztériumra, megérinti őket a figyelmeztetés erős kifejezésmódja. A többiek – gondolom – naivnak, együgyűnek, túl didaktikusnak tartják a szájbarágós mondanivalót.

Kiváló énekesi teljesítményeket hallottunk. Máriát Újhelyi Kinga énekelte, decens jelenség, és kellemes énekhanggal lepett meg bennünket. Józsefet Bakos-Kiss Gábor énekelte szép tenorhangjával, Erzsébet szerepében Pápai Erika remekelt. Mészáros Tibor (Ego) és Olt Tamás (Heródes) a gonosz alakítóiként nemcsak énekeltek, hanem táncolták, vívták is a szerepet. A kovácsot – eredetileg Hobo alakítja – most Bakota Árpád helyettesítette, arkangyal Rácz József. A táncok koreográfiáját Gemza Péter készítette, igen hatásos elemekkel tűzdelve. Huszonöt táncos szinte szünet nélkül táncol a színpadon. A színház énekkara közreműködött a kórusszámokban, a gyermekkórust a debreceni Bányai Júlia Általános Iskola tanulói adták.

 Budapest, 2013. október 29.    

                 Földesdy Gabriella

(Megjelent a Kláris 2014/1. számában)

 ♣    ♣    ♣

 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©