Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

MÁRIA FŐHADNAGY

SZÍNHÁZ

MÁRIA FŐHADNAGY

József Attila Színház – Turay Ida Színház

Nagyoperett a József Attilában! Nyilván sokan a fejükhöz kapnak, mi történt az újvezetésű angyalföldi „munkásszínházban", hogy már operettet kell játszani a ház fennmaradásának érdekében. De nem akármilyent! Huszka Jenő 1942-ben, a budapesti Operettszínházban bemutatott „Mária főhadnagy"-a a legszebb hazafias indulattal íródott, és mégsem irredenta, annál inkább németellenes húrokat pengetett akkor, amikor el voltunk kötelezve nekik. Az operettet Szeleczky Zita és Sárdy János, majd Szilassy László vitték sikerre, pár hónap alatt 250 előadást értek el.

Huszka Jenő egyike azon zeneszerzőinknek, akiről alig tudunk valamit, ám népszerű műveit nagyon ismerjük és szeretjük. Legtöbbet a Bob herceg és a Gül baba (másik címe Gábor diák) operettjeit nézhetjük filmen, tv-ben, színpadon, de népszerű a Lili bárónő is. Több művét, ami saját korában nagy siker volt, elmosta a feledés vagy a megváltozott ízlés. Más a helyzet a Mária főhadnaggyal.

Az 1848-49-es szabadságharc egyik élő személyéről, Lebstück Máriáról mintázta Huszka ezt a sikeres operettjét, akinek sorsa nem operett módra alakult, mert árulás vádjával az aradi börtönbe került, ott szülte meg a Buda ostrománál megismert tüzér őrnagytól (Jónák József) származó fiát, az apa elesett, Mária kiszabadulva a börtönből, újból férjhez ment, megözvegyült, utána a fiához költözött, és szegénységben halt meg 1892-ben. Sírja az újpesti temetőben ma is látható.

A valósággal merőben ellentétes módon alakul az operettben Mária sorsa. Otthagyja osztrák vőlegényét, hogy a szabadságharcban harcolhasson bátyja, Károly papírjaival. Győztes csatákat tudhat magáénak, előléptetik. Igaz, hogy az ellenséggel való összejátszás gyanújába kerül, de tisztázza magát, és szerelmével, Jancsó hadnaggyal házasságot köt. A szerző természetesen még további két házasságot is belekomponál a boldog végbe, mert Mária nagynénje, az özvegységre jutott Antónia is megtalálja boldogságát Draskóczy kormánybiztossal, és Panni, a szobalány is férjhez megy az ő Tóbiásához, aki női szabóból kasznár lesz érte.

A hazafias tartalmú operettet évtizedekig nem nagyon játszották a színházak, vidéken néha felbukkant, de most reneszánszát éli. Nem feltétlenül tartalma, hanem fülbemászó kettősei, szólói miatt. Jelenleg a soproni Turay Ida Színházzal közös produkcióban játssza a József Attila, nem szériában, csak egy-egy előadást megcsillantva időnként.

A három felvonásos mű élő zenekarral megy (Váci Szimfonikusok, karmester Farkas Pál), ízléses kosztümökkel, operettbe illő díszletekkel és operett tánckarral, akik szakszerűen ropják a korabeli keringőt és a térdütögetős – legényes – táncot (szcenikus: Krisztovics Sándor). A majdnem teltházas közönséget lázba hozza a sok ismert dallam, alig tudják megállni, hogy ne énekeljék együtt a színészekkel. Ilyenek a „Délibábos Hortobágyon", a „Tisztelt strázsamester", vagy az „Én mától kezdve csak rólad álmodom" kezdetű fülbemászó dalok. Elhangzik a „Darumadár fenn az égen", ami nem ebbe az operettbe készült, de olyan slágerré vált, hogy keletkezése után nem sokkal népdalként gyűjtötték be a néprajzosok.

Meglepően jó színpadi alakításokkal találkozunk. Aranyos és bájos a címszerepet alakító Geszthy Veronika, sztárként lép fel Kállay Bori Antónia nagyasszony szerepében, a táncos komikus pár nő tagja Teremi Trixi, akrobatikus ügyességgel lopja be magát a közönség szívébe. A párját alakító Bozsó József – egyben a darab rendezője – néhány humoros kiszólással akarja aktualizálni a történetet, amire azonban nincs szüksége. A bonvivánt Vadász Zsolt játssza, ő az ügyeletes Jancsó hadnagy, mackós alkata jól fest ebben a szerepben. Említésre méltó Csere László alakítása Herbert, osztrák tiszt szerepében, elegánsan játszik, prózai szerepét tökéletes artikuláció jellemzi. Kicsit harmatos alakítás Jankovits József Draskóczy kormánybiztos szerepében, a gyengébb artikuláció és az időnkénti bakizás lerontja a teljesítményét. Vanya Tímea említésre méltó karakterfigurát hoz az elviselhetetlen Hortenziát megformálva.

Összességében jó ötletnek tartom, hogy egy több szempontból is kedvelt, sokáig mellőzött, jó zeneiséggel felépített operett színesíti az angyalföldi színház műsorát.

Földesdy Gabriella

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©