Úgy kezdődik, mint egy szép mese. A cári Oroszországban, a galíciai Anatevkában együtt él a kis jiddis (zsidó) közösség és az orosz lakosság. Reb Tevje, a dolgos tejesember szorgalmasan szállítja áruját mindenkinek, ha kell, saját maga húzza kis kocsiját. Öt, eladó sorban lévő lánya van; felesége, a derék Golde mellett szegénységben, de boldogan él. Őrzik a hagyományt, a tisztességet. Néha az Úristenhez fohászkodik egy kis pénzért, hiszen a dicsőség úgyis az övé marad… Az idilli hangulatot leányának esküvője – akit némi ellenkezés után mégsem a gazdag mészároshoz, hanem egy szegény szabólegényhez ad –, a vidám mulatozás fokozza. Aztán egyszerre vége lesz a vidám hangulatnak: fiatal diák jelenik meg a színen, egy ifjú forradalmár. A környéken is mozgolódást jelez a helyi őrmester. A diákot elfogják, és Szibériába viszik – és Tevje másik leánya követi a száműzetésbe. A szomorúságot tetézi, hogy a harmadik leányzó szerelmes lesz egy ifjú orosz legénybe. Sérül a hagyomány…
A jóakaratú, de mégis a hatalmat képviselő őrmester, embereivel kénytelen elűzni otthonukból a kis közösséget, és lerombolni a házaikat is. Tevje és társai elindulnak az ismeretlen felé, és a szép mese véget ér. Az a bizonyos hegedűs – a háztetőről – elkíséri útjára a kis csapatot. Tevje és Golde mégis bízik és reménykedik, mert élni kell, és szeretni: egymást, két velük maradt leányukat – a távollévőket is! – és az embereket.
A Vígszínház nagy sikerrel mutatta be a Hegedűs a háztetőn c. musicalt. A Sólem Aléchem novelláiból készült darab ma is elragadó és szívet melengető. (Talán nem véletlen a felújítása…) Jerry Book zenéje ragyogóan ötvözi a zsidó folklórt és a modern muzsikát. A tejesember dalai: a hagyományról szóló ének, a koncertpódiumokon gyakran felhangzó sláger, a „Ha én gazdag lennék" c. dal; a remek kórusok – a férfiak önfeledt mulatozása, Tevje lányainak bájos, évődő éneke –, Golde és Tevje lágyabb visszaemlékezése: mind-mind ma is őszinte sikert aratnak. Eszenyi Enikő rendezése forró hangulatú színházi estét eredményez. A táncok fergeteges ritmusa – koreográfus Duda Éva – magávalragadó. G. Dénes György és Reményi Gyenes István szövegére, fordításában hangzanak el az ismert dalok. Hegedűs D. Géza Tevje alakítójaként ismét meggyőz sokoldalúságáról. A figura mosolyogtató huncutsága, szeretetreméltó egyénisége, megértő „apasága" – mind-mind
benne van szerepformálásában. Halász Judit Golde asszony szerepében nem annyira a szigorú feleséget, mint inkább a családhoz, lányaihoz ragaszkodó anyát formálja meg. Ami Hegedűs D. Gézánál meglepetés (talán), a kellemes éneklés, az Halász Juditnál természetes. A népes szereplőgárda felsorolása helyett – a lányok üde és életszerű alakítása, a szegény szabó fiú vidámsága, az álomképben Kútvölgyi Erzsébet és Pap Vera bravúros megjelenése és Harkányi Endre mulatságos rabbi alakítása – mindenképpen ki kell emelni az egyszerű ház-díszletet és a hangulatos háttér megjelenítést (Khell Csörsz munkája). Reb Tevje háza, amely a szegénység, de a boldogság kis szigete volt, a darab végére felfordítva: csupán a váza meredezik az ég felé, jelezve, hogy valaminek akkor és ott vége szakadt. Mégis, a Hegedűs a háztetőn zenéjével, meséjével, az est szereplőivel boldogságot és reményt sugároz: Anatevka sorsa mégsem ismétlődik meg…
Tárkányi Imre
Megjelent: Kláris, 2010/5.
