Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Örökké virágáruslány

SZÉPIRODALOM

Cserna Ferenc

Futóbab

Családunk nagyon szerette a virágbabot, hétköznapi nevén a lóbabot. Ez utóbbi név onnét eredhet, hogy igen termetesre megnőnek a szemek. Kitűnő kifejtve, bezacskózva jól bírja a lefagyasztást.

Télen is mintha frissen fejtett babot ennénk!

Ha megöregszik az indán, szárazon is nagyon finom babételeket lehet belőle készíteni.

Ez a bab hosszú indát nevel, magasra felkúszik. Mindig gondot okozott Anyukámnak, hova ültesse,  ahol ez a huncut bab kedvére futhat.

Régebben foglalkoztam fólia alatti termesztéssel. Később fel kellett hagyni ezzel a tevékenységemmel, a vasvázak viszont maradtak.

Valamit akartam kezdeni, hasznosítani akartam azokat, amikor „kipattant” a szikra!

 – Megvan! – csaptam a homlokomra.

 – Mi van meg, fiacskám? – kérdezte Anyu kíváncsian.

 – Hát a megoldás! Futhat a bab, ahogy akar!

Anyukám először nem értette, hogy mit akarok, de mikor tudatosult benne, hogy miért vigyorgok, mint egy mosolyalbum reklám, megértette!

– Csak nem őrültél meg? Erre a sima vasra? És mibe fog kapaszkodni? – záporoztak a kérdései.

– Anyu! A puding próbája az evés! Vessük csak ide a tövébe, a többit majd meglátjuk!

Így is történt. A babbokrok szépen fejlődtek, csavarodtak a támaszukra. Derék- és vállmagasságban vízszintesen kenderzsinórt hurkoltam a vasoszlopokra, ezáltal széltében is tudtak terebélyesedni.

Ennek meg azért örült Anyukám, mert így a félárnyékot kedvelő növényeknek is ideális helyük lett a bab mellett.

A bab meg csak növekedett, növekedett! És termett! Anyukám a piacra vitte ki eladni a fölösleget, hiszen jóval több termett, mint a mi szükségletünk. A frissen fejtett bab könnyen gazdára talált.

Ez némi kiegészítést jelentett a szerénynek is alig mondható nyugdíjához.

Egy alkalommal, amikor a kertből jött be, nagyon nevetett, de úgy szívből, igazán! Én a műhelyben javítottam valamit, amikor megállt az ajtóban. Jókedve rám ragadt, én is vele nevettem, de még nem tudtam, hogy miért. Amikor azután csitulni kezdett a nevetésünk, elmondta a vidámsága okát!

– Kisfiam! Én már sok mindent megéltem, de azt soha nem gondoltam, hogy létráról fogok babot szedni!

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©