Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Örökké virágáruslány

KÖNYVESPOLC

Téglás Tivadar

Törlesztés

Avagy lapok a tartalomból

(Jegyzetek Cserhalmi Imre könyvéhez)

Sok szál fűz a szerzőhöz. Ezért vagyok vele szemben kritikusabb, de szeretettel teljesebb is. Naplót vezetett, így minden észrevétele a valóságnak megfelelt.

Együtt éltük a középiskola vidám életét. Lapultunk az érettségin. Feszítettünk az egyetemen. Én tanár lettem, ő író, aki következő könyve megjelenését várja.

Azt hittem, sokat tudok Imréről, de végére kellett jutnom könyvének ahhoz, hogy lényeges dolgokat megismerjek róla.

Egyfelől biztos lehetek, hogy a tollal nagyobb barátságba került, mint bárki a környezetemből. Erre utalnak a vele készített riportok is, melyekből kicsendül, mindig is író volt. Meghódította a hírlapot, a TV képernyőjét, a színházak színpadát.

Az utóbbi időben többen írták meg már más, vagy önmaguk életrajzát, alkottak emlékkönyvet vagy emlékverset. Mi ebből választottuk ki Cserhalmi Imre beszédes című könyvét, lapunk rendszeres olvasójának írását.

Végigolvastam, jegyezgettem, és azokat közlöm most rendszertelenebbül, mint az emlékirat tette.

Mit mond ő magáról?

„Mindig tollforgató ember voltam, és darabjaim is ezt szolgálták. Nem kell szégyenkeznem Dickens, Mikszáth, Füst Milán és Márai Sándor előtt, noha nem emlegetik a nevem az előzőekkel együtt.”

Cserhalmi Imre nem akart mást, mint bemutatni – véleményt alkotva – életútját, ahogy ő látta. Ilyen vagyok. Így láttam.

Nézzünk az ő szemével!

Írásában az emlékirat, napló és az önéletrajz szorosan fedik egymást. Benne tükröződik a gyermekkor, a férfi évek és a csendes megöregedés.

Ő maga így ír erről:

„A szelektivitás ennek az egész könyvnek az egyik legnagyobb problémája. (…) Szakítottam az önéletírás hagyományos formájával, ezért a mondandómat nem az időrend szintjére helyeztem.”

Bölcsen, az öregember élettapasztalatával idézi Senecát: „Minden nap a halál felé tart, az utolsó odaér.”

Ha Cserhalmi nyolc évtizedét odaállítjuk egy tantermi lét, és néha az íróasztal mögötti tevékenykedés mellé, akkor látjuk, mit jelent a nagy amplitúdójú, kacskaringós, bevállalós élet, az átlagos helyett.

A versmondói művészet. A papgyerek kitagadott léte. Melós, segédmunkás. A kórusénekes, újságíró, párttitkár, tudósító, színházigazgató, konferanszié, karmester, tréning vezető, főiskolai tanár, rádiós és az isten tudja, mi nem volt élete során.

És volt képessége mindezt szelektálva megírni. 34 lakásban élt jól és éhesen. Mindez ő volt.

Erre mondja egyik kritikusa: „Még olyan részeket is megírt, melyek saját maga előtt is titokban maradtak.”

És milyen kevésen múlott a zsidó származású, de kemény keresztény hitű, baptista papcsalád élete.

Becsomagoltunk. Bőröndben a holmink. Az egész család megy Auschwitzba. Szerencsére Serédi Justinián „halasztást intézett el”. Így a család maradt. Ennek köszönhető, hogy Cserhalmi Imre gazdag élete kibomolhatott, és a betűnek, hogy mindez megmaradt.

Túl élete delén, kétévi munkával írta meg a viharos század második felén, és egy új század beköszöntése idején.

Cserhalmi író és őszinte ember. Ezt eddig is tudtuk róla.

Törlesztése a baptista gyermekkorral kezdődött. Vesszővel, Bibliával és szegénységgel. Utána jöttek a zátonyra futott házasságok és a vidéki évek, melyek már hoznak sikereket. Ekkor viszi az élet nagy emberek közelébe, és maga sem kerül akármilyen pozícióba.

Vannak a „Törlesztésnek” kivételesen jó részei. Az igazgatóság néhány fejezete, küzdelem apja emlékével. Olvashatunk arról, milyen volt a bemerítés, a szegénység. „Az éhezés is megjött. (…) A tányéron ételt hagyni illetlenség volt.” Milyen szerelmek borzolták az ifjú lelkét. Hogyan lett újságíró. Milyen a színészet világa. Hogyan lett a miniszterelnök, Horn Gyula tanácsadója.   

De a legszebb egy bekezdés a rövid „Temetés a Dunán” c. fejezetből. Mindez futó emlék. A többi – és ez a meghatározó – benne van Cserhalmi Imre könyvében.

(Cserhalmi Imre: Törlesztés – avagy lapok a talonból. Corvina K., 2018, 400 p.)

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©