A kedves mosolyú, közvetlen Farkas Violáról
mindenki tudja, hogy
táncosnő volt: húgával együtt a Sisters Farkas. Azóta eltelt
jónéhány
év, Viola verseivel is „hódított”,
és tizenegy kötete jelent meg.
Legújabb könyve, A
siker ára ismét versekkel
„indít”, hogy egy 1963-as
külföldi útjának
napló-részleteivel idézze fel táncosnői
múltját.
Farkas Viola versei egyszerűségükkel,
közérthetőségükkel könnyen
olvashatóak. A versek alatt található
dátumok jelzik, hogy 2016 és 2017
novembere között születtek: egy év
„termései”. A táncosnő szólal meg a
Köszönöm, jól
vagyok c. versében: „Köszönöm,
jól vagyok, / Épp, hogy
nem táncolok! / Bár a ritmus bennem él, / Nem
hagynám el semmiért!”
Fenyőfáról, kis katicabogárról
szól két vers, azután az elromlott kábel
szomorítja. Az Elzárva
a külvilágtól c. vers erről szól:
„Nincs
éjszakám, sem nappalom, / Nincs hír,
tévé s telefonom, / Szenvedtetnek
halmozottan, / Bús életem már romokban.” (A
mai ember bánata, aki
nagyon hozzászokott a technika
„jelenlétéhez”…)
Születésnapok, névnapok, Karácsony
és Újév a következő versek
témái. Az
időskor, balesetek is megjelennek verseiben, de a jókedvű,
optimista
szemlélet is: „Így megyek el
próba-táncra, / Várnak az előadásra, /
Most jön a színpad csodája, / A beteg
átváltozása.” (Ez nem humor) A
Földön túli
kapcsolat c. vers megható: elefántok
„búcsúztatják” az őket
megmentő tudóst. A tél, január
„borzalmai” is megihletik Violát. Ez
utóbbi felidézi a gyerekeket
szállító busz tragédiáját, a
veronai
balesetet, amely lelki szemei elé idézi a nagy
tragé-diák sorát: a
gyilkos háborúkat. És felkiált:
„Jajong, sír a lelkünk az egész
bolygóért!” (Januári borzalmak)
Újabb töprengés: ha „áldott
állapotból születtünk világra”
– akkor „Hová és mivé lett Isten
teremtése?” (Áldott
állapotból…)
A Jövő, a Sors kérdése is izgatja
Violát, aztán ismét „harcias”
kiállás
az Élet mellett: „Élni akarsz?
Akarjál!”, mert „Harcmezőn győzők
vannak! / Vesztesek belehalnak!” (Élni akarsz?) A
szegénység is
foglalkoztatja (Életkezdés
szegénységből, A szegény panasza), de
ír
verset a Tavaszról is: „Mind ahányszor
ránézhetek / Egy csöpp
virágszálra, / mindany-nyiszor csendüljön fel /
Szívemből a hála!”
(Százezerszer…)
„Virágba borult a Tavasz, / Minden
szépségével / Hirdeti a boldogságot /
Élet-igenléssel.” (Virágba borult…)
Köszönti versben az Édesanyákat, és
versben köszöni meg a Kláris
Nívódíjat, melyet 2017-ben vehetett át
költői tevékenységéért. Vall a
szeretetről, az Életről – egy kissé keserű
sorokban: „Rossz volt nekem
ez az Élet, / Akármerre nézhetek. / Pedig
jót akartam mindig, / Most
már tovább léphetek.” (Gondolatok az
életről) És mégis „Felforrósodtak
a napok, / Bemutatómra gondolok”, mert „Ez
élteti életemet, / Feledve a
bút, keservet.” (Bemutató előtt)
Még számos érdekes versről kellene
beszámolni, de folytassuk az 1963-as
első külföldi úttal! Viola és testvére
Jugoszláviában turnézott. A
napló-jegyzetek érdekessége, hogy Viola nem
csupán a Farkas Sisters
sikereiről számol be, de a jugoszláv, majd olasz
városok
nevezetességeit is megis-merteti az olvasóval.
Feszült várakozások,
sikeres és néha – az impresszáriók
felelőtlensége miatt – kissé zűrös
fellépések kísérik a két
táncosnő útját. Időnként utánuk
utazik
édesanyja és férje is, Violáék
ellátják őket mindennel. A testvéreknek
néha még a gázsija is elmarad, mégis
emlékezetes számukra ez az első,
sikerekben gazdag út.
Még néhány prózai írás
– betegségről, irodalmi találkozókról
–, majd
színes fényképek idézik Farkas Viola
sikereit. Ezek a színes fotók az
utóbbi év jeles eseményeit
rögzítették: Kőbánya,
Vásárosnamény,
Aranyosapáti – Viola részvétele és
sikereinek újabb állomásai. Ez
utóbbi Viola születési helye… És a
mai, színes fotók előtt néhány
fekete-fehér kép a sikeres Farkas Sistersről.
A szép kiállítású könyv
méltóképpen tárja az olvasók
elé a kedves táncos-költőnő életét,
gondolatait.
[Farkas Viola: A siker ára. (Vers és próza.)
Holnap Magazin, 2018, 176 p.]
♣ ♣
♣
