„Íme, hát megleltem
hazámat…” – írta a nagy költő
élete utolsó hetében
Balatonszárszón.
Valóban itt lelte meg hazáját 1937. december
3-án egy tehervonat kerekei között. Meghalt, hogy
tovább élhessen közöttünk.
Abban a házban, amelyből utolsó útjára
indult, ma múzeum található. Először 1955-ben
nyílt kiállítás két szobában.
Ezt 1966-ban bővítették. Az épület
magánház volt, több család lakott benne. A
Horváth Józsefné tulajdonában levő
épületet 1970-ben vásárolta meg a Somogy
Megyei Tanács. 1972. július 15-én nyitották
meg az ország akkori legszebb
kiállítását, a József
Attila Emlékmúzeumot. A megnyitó
beszédet Juhász Ferenc költő mondta: „Minden
nemzedéknek, amely az erőszakosság, a
részvétlenség, az önzés, a cinizmus
leküzdésével a társadalom és
önmaga tökéletesítésén
fáradozik, törvényhozói,
tanácsadói, jó barátai között
lesz József Attila.”
A megnyitás körülményeire nemcsak
azért emlékezem ilyen jól, mert
balatonszárszói születésű vagyok, hanem mert
több alkalommal is cikket írtam különböző
lapokba az Emlékmúzeumról és Kiss Ernő
nyugalmazott igazgató-tanítómról, aki
személyesen is ismerte a nagy proletárköltőt.
Igen. József Attila a mi költőnk. Hatalmas
irodalmi örökséget hagyott ránk, amelyet
óvni, ápolni szükséges napjainkban is! Egyik
nagyon szép gondolata a következő: „Én boldog
pillanataimban gyermeknek érzem magam és akkor
derűs a szívem, ha munkámban játékot
fedezek fel. Félek a játszani nem tudó emberektől,
és mindig azon leszek, hogy az emberek játékos
kedve el ne lankadjon, hogy azok a szűkös
életfeltételek, melyek a játék
kedvét és lehetőségét szegik,
megszűnjenek.” Micsoda magvas, máig ható és
jelenleg is érvényes, időszerű gondolatok ezek! Ma sem
írhatna különbet.
A régi temető Balatonszárszón, a Petőfi
Sándor utca elején ma már védett
sírkertnek számít. Itt található
nagyszüleim sírja is. Amikor Balatonszárszóra
megyek, mindig felkeresem a régi temetőt is. Tehát
nemcsak Mindenszentekkor és Halottak napján helyezek el
virágot a sírokra. Apai Nagyapám, Csató
Károly nyughelyétől nem messze található
József Attila első sírja. Később ugyanis
Budapestre vitték a hamvait. Kovácsoltvasból
készült kerítés őrzi ezt a helyet.
Márvány emléktábla hirdeti, hogy ez a
nagy költő első nyughelye.
Amikor ott vagyok, mindig meggyújtok egy mécsest
vagy gyertyát, reá emlékezve.
Termé-szetesen ezt sokan mások is megteszik.
Nyáron elég sokan elzarándokolnak ide
és a József Attila utcában lévő
József Attila Emlékmúzeumba, amelyet nemrég
teljesen felújították,
korszerűsítették. Igazán remek lett,
méltó a nagy poétához!
József Attila költészete máig is
élő és időszerű. Meglelte hazáját a
balatonszárszói földben és a
szívünkben.
♣ ♣
♣
