Örülök az ébredésnek
ég-alji hajnali fénynek
gerlék rigók énekének
tavasz-hozta zsendülésnek

Örülök a „van” munkának
lelkek találkozásának
rám ragyogó fényes napnak
visszanéző tiszta arcnak

Örülök a fák zöldjének
bőröm simogató szélnek
lég-frissítő lágy esőnek
haloványkék  tiszta égnek

Örülök minden virágnak
színes kelyhek illatának
cserfes patak-csobogásnak
kedves szónak mosolygásnak

Örülök sok gyermek-szemnek
érdeklődő tekintetnek
szívből jövő kérdéseknek
az őszinte feleletnek

Örülök a fáradtságnak
esti csendes kis magánynak
a kíváncsi tányér-Holdnak
sziporkázó csillagoknak

Mennyi forrás! Mennyi öröm!
Uram, mind Neked köszönöm,
hogy ily képességet adtál:
s örülni megtanítottál.