Október 23-ról általában az 1956- os
októberi forradalom jut az ember eszébe. Teljesen
érthető, hisz nemzetünk ifjai véres küzdelem
árán rövid időre, de mégiscsak
győzedelmeskedtek az elnyomó uralom felett. Minden tiszteletem a
fiatal, és már nem fiatal hősöknek.
Én most azonban egy másik, a magyarság
életében nagyon fontos eseményre emlékezem,
az 1989-es rendszerváltásra. Egy olyan
sorsfordító pillanatra, mely a mai napig
egyedülálló: vér és csata
nélküli változásra, mely emberibbé,
európaibbá tette mindennapjainkat. A
történelem során Magyarországon
különböző államformák működtek,
melyeknek eltörléséhez és az új
államforma létesítéséhez mindig
vér tapadt. Fejedelemségben éltünk 895-től
1000-ig, ahol partikuláris vezérek (törzsi vezetők)
gyakorolták a hatalmat. Népzenénk, népi
táncaink és nyelvjárásaink hét
törzs létére utalnak: nyék, megyer,
kürtgyarmat, tarján, jenő, kér, keszi.
Anonymus szerint is hét vezérünk volt:
Álmos, Árpád apja Előd, Szabolcs apja,
„akitől a Csák nemzetség származik”,
Kend (Kond, Kund), „Korcán (Kurszán) apja”
Ond, Ete apja, „akitől a Kálon nemzetség és
a Kölcse nemzetség származik”, Tas, Lél
(Lehel) apja Huba, „akitől a Szemere nemzetség
származik” Tétény (Töhötöm),
Horka apja, „a Horkának fiai voltak Gyula és
Zombor, akiktől a Maglód nemzetség
származik”.
Királyság (patrimoniális monarchia)
következett ezután 1000-től 1438-ig. István
megkoronázásával jött létre a
keresztény Európára évszázadokon
át jellemző középkori abszolút monarchia
államformája. István nem vérontás
nélkül került trónra, de áldás
volt a magyarságnak az ő uralma.
Őt követték az Árpád-házi
királyok 1301-ig, majd vegyes uralkodók ültek a
trónra, míg hatalomra nem került a Habsburg-
ház. Ez idő alatt rendi monarchia volt 1438-tól 1848-ig,
de az erdélyi fejedelmek erős függetlenségi
megnyilvánulásai sokszor megzavarták uralmukat. A
hatalomgyakorlás a királyi földbirtokra
épült. Szerencsére az Aranybulla több
szempontból korlátozta az uralkodók
abszolút hatalmát, de nem tudta rendi jellegűvé
tenni a magyar államot. Létrejött a rendi dualizmus,
vagy rendi monarchia. Kialakult az országgyűlés
elődjének számító rendi gyűlések
rendszere. Az 1848–1849-es forradalom és
szabadságharc kikényszerítette az
alkotmányos monarchiát: 1848–1918. Majd a
Károlyi Mihály vezette őszirózsás
forradalom a királyság helyett létrehozta az első
Magyar Köztársaságot. Ez a legelső
köztársaság 1918. november 16. és 1919.
március 21., valamint 1919. augusztus 1. és 1920.
február 27. között állt fenn. Közben
rövid időre, 1919 március 21. és augusztus 1.
közt kommunista diktatúra
(tanácsköztársaság) zajlott hazánkban.
Elűzve a kommunistákat, megalakult a király
nélküli királyság (1920–1946,
Horthy-korszak).
A II. világháború után a
túlélőkre további
megpróbáltatások vártak. A szovjet
Vörös Hadsereg felügyelete alatt új, helyi
közigazgatás kezdett kiépülni. A helyi szervek
élén olyanok álltak, akiket a
szovjetparancsnokságok elfogadtak, és akik
hajlandók voltak együttműködni velük. Megalakult
a második magyar köztársaság:
1946–1949. Kommunista nyomásra lemond Nagy Ferenc, a
kommunista párt egyre nagyobb hatalomra tesz szert,
államosítanak, letartóztatják Mindszenty
Józsefet és Eszterházi Pált. És
ezzel kezdetét veszi a kommunista diktatúra
(népköztársaság): 1949–1989.
1989. október 17-én az Országgyűlés
megszavazta az alkotmány
módosítását, a
többpártrendszert, békés átmenettel
egy élhetőbb világot teremtett, s
alaptörvényben deklarálta, hogy a Magyar
Köztársaság független, demokratikus
jogállam.
A törvényi alapok megteremtése után
kerülhetett sor a harmadik köztársaság
kikiáltására. 1989. október 23-án
több tízezer ember gyűlt össze az
Országház előtti Kossuth Lajos téren. Katonai
díszegység sorakozott fel, ünnepélyesen
felvonták az állami zászlót, a magyar
nép sorsfordulóihoz kötődő történelmi
zászlókat az állami zászlóhoz
vitték. Déli 12 órakor, a harangszó
után megjelent dolgozószobájának nemzeti
színű zászlóval díszített
erkélyén Szűrös Mátyás, az
Országgyűlés elnöke, aki átmenetileg a
köztársasági elnöki teendőket is ellátta.
„Kossuth Lajos, Károlyi Mihály és Tildy
Zoltán nevével összekapcsolódó előző
magyar köztársaságok nyomdokain haladunk”
– mondta. „A Magyar Köztársaság
független, demokratikus jogállam lesz, amelyben a
polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus
értékei egyaránt
érvényesülnek.” Az első,
vérontás nélküli államforma
váltást az egész ország ünnepelte.
Megemlékeztek az 1956-os forradalom hőseiről is.
Az 1990. május 2-án összeülő, szabadon
választott parlament elsőként elfogadott
törvényében az 1956-os forradalom és
szabadságharc kezdetének, valamint a
köztársaság 1989. október 23-i
kikiáltásának emlékére nemzeti
ünneppé nyilvánította október
23-át. Szűrös Mátyás szavai ma is
időtállók: „jó úton haladunk”,
békében akarunk élni, hogy az elért
eredményeink ne pusztuljanak el felesleges
vérontásban.
*
