KÖNYVESPOLC

Györgypál Katalin

ÉLETSZELETEK

Bősze Éva Kőszegen élő író, költő, műfordító, drámaíró legújabb, 25. kötete elsősorban novellákat tartalmaz, de fontosak a színművei is. Novellákat többféle témában olvashatunk, többek között történelmi, szerelmi, gyermekekkel kapcsolatos és más témákban. Sok bennük a drámaiság is.

Történelmi tárgyú novelláiban foglalkozik Baumberg Gabriella és Batsányi János szerelmével (Az első találkozás), másik novellájában Gabriella és édesanyja kapcsolatával, természetesen Gabriella szerelmével a költő iránt. (A kétségek órái) Széchy Mária és Gyöngyösi István alakjáról írt novellájában (A száműzetés magányában), megmutatja Széchy Mária nőiességét, boldogságra vágyását is. E témával foglalkozik a szerző egyik színművében is, kicsit másként (A lélek magánya): Széchy Mária és Gyöngyösi István találkozása, Széchy Mária utolsó évei Kőszegen elevenednek meg előttünk.

Másik történelmi szál többek között 1956 (Feslő szerelmek kettétört rózsabimbói): az asszony 50 év távlatából emlékezik meg arról a néhány hétről szerelmével. A Győztünk című novella tragédiával végződik: a fiataloknak sikerült ugyan átjutniuk a határon (még a vasfüggöny korszakban), de a magyar határőr átlőtt rájuk (ami tilos lett volna), és eltalálja a lányt.

Nagy teret kap a haza, hazaszeretet. A beszélgetés hazánk helyéről Európában, magyarságunkról szól pedagógusként gondolkodva. A múlt egy darabja c. novellában az idős férfi az orosz hadifogságra gondol vissza, amikor sikerült megszöknie és hazatérnie az ott lakó fiú segítségével.

Kicsit meseszerű, hogy sok év után mint orosz katonatiszt keresi meg az egykori Vologya. A másik férfit Ausztriából, nyugatról szintén a hazaszeretet, a honvágy hozza haza (A szegénység íze). A Haza, ahol a szív lakik – szintén a hazaszeretet bemutatása: 1957 tavasza, meghiúsult (?) disszidálás (a szerző, kőszegi lévén, sok ilyen történetet láthatott-hallhatott). Emlékezés, a háború a témája az Az a Tavasz című írásnak is: menekülés Ausztriába, a férfi munkát kap egy tanyán, de amint lehetősége adódik, Bécsbe igyekszik, ahol a felesége él. Mesébe illően találnak egymásra félúton azon a régi tavaszon, most pedig már egyedül él, felesége halála óta.

Több novella foglalkozik a boldogságkeresés rossz módjával. Így Hanna leveléből megtudjuk, hogy végül maradt a magány, a halál. Hanka lengyel lány, hazánkban szeretnének maradni a lengyel szerelmével, ezért mindketten névházasságot kötnek egy magyar párral. A lengyel fiú azonban meghal. A történetet nem is lehetne lezárni.

A házasságban a szerző megmutatja azt, hogy mit nem szabad csinálni: férjhez menni szinte ismeretlenül, pláne idegen országba, nyelvtudás, szakma nélkül; a nő kiszolgáltatottsága szinte túlzás lehet. Magdát nem veszi el a fiatal tiszt, mert földbirtokos családból nem nősülhet, de főleg azért nem, mert a lány nem volt őszinte hozzá – a lánynak eszébe sem jutott, hogy nem mondott igazat, amikor a családi „narratívát” mondta a fiúnak

Gyermek, gyermekhalál témájával is több novellája foglalkozik: Stella és Natalie (a két ikerlány csecsemőkori halála, amely idegenbe köti szüleiket); Árpás doktor (gyermekorvos, gyermeke meghalt); A ruhabörze után a kislány megszégyenül, bár teljesen alaptalanul és ok nélkül, a fiúnak szerencsére a régi ruhájában úgy is jobban tetszik. Végül Kata – tehetséges a szavalásban, de a helyi környezetben nem őt jutalmazzák – tanárnője biztatja, bár őt sem fogadták be a helyiek (helyi „hatalmasságok”), mert nem „közülük" való”.

Olvashatunk kedves, happy endes történeteket is. Életvidám történet a Ha van még szó és cél, idős korban is lehet értelmes életet élni. Anita és András: az átmenetleg mozgáskorlátozott asszony és a némileg fogyatékkal élő férfi találkozása, szerelme.

Bősze Éva ír a vasútról, érződik a szeretet, a tisztelet a vasút iránt (A megálló; „Esti forgatás”); A csönd virága Csernobil szörnyű hatását mutatja meg mind a gyerekre, aki fogyatékosan születik, mind az anyára („Csernobil mint a fekete üröm”).

Az utolsó tea is szinte mellbevágó: rossz természetű a férj, az asszony szenvtelenül veszi tudomásul, hogy meghalt, egykedvűen megissza a neki készített teát… hatalmi harc folyt a férfi betegségéig. Talán a nő is meghalt ugyanakkor? – kicsit rejtélyes is egyben a novella. Kató és Géza: hosszú és szövevényes történet, szőrmeszalon, zsidóüldözés, háború, végül Amerikába kerülnek mindnyájan. Igaz történet is lehet.

A hajtás már a rendszerváltás után játszódik. Lehetőségük lett kicsit összeszedni magukat, mert a mama mindig többet akart, amíg ennek következményeként a fiának balesete lesz.

Kis humort visz a nehéz témájú novellái közé Juliska szelleme.

Természetesen csak szemezgettünk a számos érdekes, jól megírt novellából, és igyekeztünk kissé más megvilágítást adni egyfajta sorrenddel; a kötetet lapozva a novellák talán másként hatnak ránk.

A színművek közül az első gyerekeknek készült kedves történet. Az utolsó menedékből leginkább azt tudhatjuk meg, mit nem szabad tennie egy lánynak. Fehérvárra beköszöntött az ősz: Imre herceg halálhíre, a bánat bemutatása. Érdekes, hogy Gellért püspök, vallásától indíttatva, ujjongva fogadja a tragikus hírt. Az Ernő bácsi abszolút vígjáték, kedves fordulatokkal. És végül A lélek magánya: Széchy Mária és Gyöngyösi István találkozása, Széchy Mária utolsó évei Kőszegen.

(Bősze Éva: Életszeletek. …morzák a sors asztalán… Novellák és színművek. URÁNUSZ K., Bp., 2023, 160 p.)

.