1992-ben sokféle, részben társadalmi ok miatt
számos irodalmi lap született. Ezek sorába tartozik
a Kláris
irodalmi-kulturális folyóirat is, így 2017
áprilisában ünnepeljük a 25.
születésnapját. Szinte hihetetlen számunkra
is, de a lap 1992 tavaszától kéthavonta
rendszeresen megjelenik, évek óta 60 oldalon. Olykor
kivételképpen néhány oldallal több is
készül. És örömünkre létezik
néhány szerzőnk – így (Györgypál
Katalin), Tárkányi Imre és V. Horváth Anna
–, akik kezdettől fogva, mások – Antalfy
István, Bornemisza Attila, Kovács I. József,
Losonczi Léna, N. Varga Erzsébet, Prosszer G.
Júlia, Stancsics Erzsébet, Szántai Sándor
– valamivel később, de még 1992-ben kezdtek
nálunk publikálni. Folyamatosan bővül szerzőink
köre ma is – számonként 4–5 fő –,
másképpen nem is élhetne a lap.
Megbecsüljük idősebb nemzedékünk
munkásságát, így Antalfy
Istvánét, Barcs Jánosét, Láng
Miklósét, Szántai Sándorét,
természetesen Tárkányi Imréét
és másokét, de ugyanígy
örülünk a fiataloknak is. Az újak
között üdvözölhetjük többek
között Balogh Zoltánt, Barta Magdolnát, Beck
Zoltánt, Drotleff Zoltánt, Halász
Erzsébetet, Haranghy Gézát, Kelemen Nagy
Klárát, Kökény Évát, Kutasi
Horváth Katalint, Prander Évát, Sz. Kovács
Pétert, Tóth-Hekkel Aranyt.
Sajnos, az elmúlt öt évben is többen
eltávoztak közülünk, így Buczkó
Margit költő, Ihász-Kovács Éva
költő-író, Keres Emil költő neves
színművész, Koncz Eta festőművész, Nemes
Károly filmesztéta, Níedermayer Anna
író-költő és sajnos még
mások. Valamennyiük halála nagy veszteség
számunkra is.
Célunk nem
változott. 25 éve törekszünk megtartani az
újság eredeti szellemiségét és
megoldani a feladatot: egyik oldalról gyönyörű magyar
nyelvünk ápolását, másik
oldalról a nyitottságot, de alapvető
értékrendünk megőrzésével; minden
helyzetből megfelelő kiút keresését e mindig
rohanó és nagyon megváltozott világban,
minél több szerzőnek lehetőséget adva a
megjelenésre.
Az elmúlt 5 év alatt 30 szám látott
napvilágot összesen 1.740 oldalon. Számaink
változatlanul tematikusak. A témák
között elsősorban az egyén helyzete, lelki
világa szerepel, de foglalkoztunk
társadalmi-kulturális kérdésekkel is. A 30
téma megoszlása: sok volt az egyént érintő,
például: akaraterő, lazítás,
nárcizmus és kreativitás, értelmes
élet, meditáció, szükségleteink,
önfejlesztés; legalább ennyi volt a másokkal
való viszonyunkat, közös életünket
érintő téma, így: segítő
kézfogások, kommunikáció,
összetartozás, empátia, társas magány,
szégyen, maximalizmus; és voltak ennél
szélesebb, társadalmi kérdések,
kívül a napi politikán: erkölcs és jog,
válságaink (részben),
szimbólum-jel-jelkép, szegénység(tudat),
(be)-vándorlás és menekültlét.
Érdekeseknek vélhetjük ezek közül a
kommunikációval, a nárcizmussal vagy a
társas magánnyal foglalkozó számainkat.
Ennyi év alatt lassan annyira kicserélődött
szerzőink köre és környezetünk is, hogy
korábbi azonos témákról feltehetően
újabb gondolatokat és másképpen
fogalmaznánk meg.
A rovatok száma szándékosan valamivel
kevesebb lett, de így is van kb. 20, köztük több
állandó rovatunk.
Felnőtt szépirodalom (vers és próza) minden
számban 26 oldalon jelent meg. Versek között
továbbra is sok jót olvashatunk, lehet
néhány soros, de lehet ún. „nagy” vers
is, utóbbiak száma kicsit növekedett. Jó
színvonalú, rövidebb-hosszabb prózákat
közölhettünk részben a témáknak,
alkalmaknak, évszakoknak megfelelően. Csak találomra
emelném ki Pataki Katalin Glica természetről
szóló írásait, Fehér József
írásait (pl. Őszi utazás), Bányai
Tamás novelláit, Borsos Irén, Sz. Kovács
Péter hosszabb lélegzetű műveit, Dinók
Zoltán mai témájú novelláit, vagy
Barcs János novelláját (A pénzről ne
beszéljünk).
A publicisztika területén mindig szerepelt
esszé, csaknem mindig a lap számára
készült riport, képzőművészet,
irodalomtörténet, könyvespolc, színház
és színészportrék a múltból,
de sok más rovat is előfordult az 5 év alatt.
A hosszabb/kiemelt írások között
említek meg – szubjektív módon
néhány – szerzőt/művet.
Több műfajban is rendszeresen jelentkezik
például Benke Mária, Kelemen Bata Mária.
Kiemelhető Téglás Tivadar irodalomtörténeti
munkássága Berzsenyitől Széchenyi Zsigmondig
és Fekete Istvánig, Lázadó
asszonyokon át Csathó Kálmánig
(összesen 20 cikke 29 számban, több
írása tehát folytatásokban);
Kő-Szabó Imre remek riportjai az adott témákban
(28 riportja jelent meg); A. Bak Péter, Németh Andrea
és Soós Klára művészettörténeti
írásai (Soós Klárának 29
művészeti írása); Fetykó Judit
tanulmánya Turczi Istvánról, Földesdy
Gabriella írásai Herczeg Ferencről, Lázár
Máriáról, Krúdy Gyula színműveiről,
dr. Németh Antalról, Gárdonyi
színházáról; Kühne Katalin
írásai, Regényi Ildikó Kende
Sándorra emlékezése és
Krúdy-írása, Rozmaring Lajos Egy mondat a szabadságról
és Az emberi lét
értelméről című esszéi, Krasznai
Sándor esszéi, Kreischer Ruszin Nelly tanulmánya a
nárcizmusról, Quasar Berta írása
Néhány gondolat az iróniáról
címmel, Kenyeres Hajnalka röviden megírt
értékes írásai. A Vallomások rovatból
Kecskés Rózsa Egy
könyv születése,
Regényi Ildikó vallomása pedagógusnap
okán, Dömök Elíz vallomása
(Kimásztam a gödörből), Láng Miklós
saját megélt 90 évéről, Kelemen Nagy
Klára pedagógusi pályájáról,
A. Bak Péter festőművész, műgyűjtő
önvallomása, Sz. Kovács Péter
vallomása Faulknerről. Hosszabb tanulmány, A könyv és az olvasás
személyiség formáló szerepe
címmel Szabó László Istvántól
és Tárkányi Imre több színházi
és egyéb írása, köztük pl.
Herczeg Ferencről.
Könyvespolc rovatunkban a 30 számban összesen 111
könyvet ismertetett 125 szerző.
Közöltünk összesen 328 saját szerzős
illusztrációt és 120 egyéb
illusztrációt.
A színházi rovatot 2011 ősze óta
Földesdy Gabriella vezeti. Az 5 év alatt mintegy 400
kritika készült. Ebből leközöltünk 168-at,
30 színházból (köztük 12 nem budapesti)
az alábbi megoszlásban: Nemzeti Színház 25,
Örkény Színház 18, Belvárosi
Színház 12, Katona József Színház
11, Radnóti Színház 10,
Újszínház 10, Vígszínház 9,
Pesti Színház 9, Pesti Magyar Színház 9,
Karinthy Színház 9, többi
színháztól 1–3 előadás.
Egy-egy előadásról sokszor 2, olykor 3 kritika is
készült, ezek a honlapon mind elolvashatók.
Pillanatnyilag mintegy 430 kritika található a honlapon a
„Színházi kritikák” menüpontban,
amely internetes újságként működik, azaz
folyamatosan frissítjük.
Az újság rendszeres megjelenésének
egyik alapfeltétele a szerzők jó színvonalú
és inkább pozitív hangú
írásai, de tevékenységünk
összefonódik a Krúdy Gyula Irodalmi Körrel, a
Cserhát Művész Körrel és másokkal.
Külön meg kell említenünk változatlanul a
Bíró family Nyomdát, akiknek
munkájáért külön köszönettel
tartozunk.
A 2011-től működő Élhető
Világ Irodalmi Kör működésében
Tárkányi Imre a mai napig tevékenyen részt
vesz, 2016 szeptemberétől ismét műsorvezetőként.
(2011 januárjától 2016 szeptemberéig
Regényi Ildikó vezette a Kört igen
eredményesen.) Az irodalmi délutánokon
ismét családiasabb hangulatban tartjuk
rendezvényeinket 20–25 fővel, évente kétszer
pedig nagyobb lélegzetű estjeink vannak 40–50 fővel:
tavasszal a Kláris ünnepség, amikor a Kláris
díjakat is átadjuk és ősszel, amikor az
éves Kláris antológiát mutatjuk be.
Az újságról és a Körről sok
információ olvasható a www.klarisujsag.hu
című honlapunkon, melynek színházi menüpontja
lényegében internetes újságként
működik. A honlap újabban az „Élhető
Világ” menüponttal bővült. A rendszergazda
változatlanul Quasar Berta, a honlapot a szerkesztőség
frissíti a lap megjelenése után
(válogatás), illetve a nagyobb rendezvényekről
tudósít fotókkal, néha videókkal
(korábban Mátrai Katalin, mostanában Kreischer
Ruszin Nelly jóvoltából). A Kláris antológia ’12 bemutatója
óta a nagyobb rendezvényeinkről (Kláris
újság-születésnapok és
antológia bemutatók) és néhány
előadói estről találunk anyagot.
Megjelent: Kláris, 2017/2.
*
Első számunk éppen 25 éve
jelent meg 16 oldalon, nagyjából
azonos külalakkal az oldalbeosztást tekintve. Megtekinthető
6 példány. Ma már
évek óta 60 oldalon jelenünk meg, mottóval
és tematikus számokkal, sokféle
rovattal.
Kezdettől fogva törekszünk
megtartani az újság eredeti
szellemiségét, azaz magyar nyelvünk
ápolását megfelelő nyitottsággal, de
alapvető értékrendünk megőrzésével:
megfelelő kiút keresése minden helyzetből,
minél több féle véleménynek és
szerzőnek helyet adva.
Legelső mottónk így szólt:
„A játszótársunk, mondd, akarsz-e
lenni?” – sokan akartak és akarnak, akár
Kosztolányit, akár József Attilát (most
a „Klárisok” c. versére utalok), vagy
bárki más költőt, írót kedvelnek
inkább.
25 év alatt sok száz szerző
rengeteg művét közöltük, akik
nélkül nem élhetne a lapunk.
De ugyanígy nem lenne lapunk
Tárkányi Imre, volt szerkesztő,
színházi rovatvezető, ma is aktív szerzőnk
munkája nélkül, Földesdy Gabriella
rovatvezetői munkája nélkül, akik
munkáját külön köszönjük.
Ugyancsak köszönettel
tartozunk a Bíró family Nyomdának és
Könyvkiadónak, sok éve Bíró
Krisztián
ügyvezető igazgatónak. Ez a nyomda az, amely a 93/6.
számtól folyamatosan elkészíti
lapunkat pontos határidőre, szép kivitelben, mint ahogy
most is tapasztaljuk.
Ünnepi számunkhoz Szabados
István festőművész külön
készített kifejező, esztétikus képet (itt
látható!), külön köszönet jár
ezért
is. Ő így fogalmazta meg gondolatait újságunk
nevében: „Egy tavaszi napon kezdtem publikálni
azokat az irodalmi és
képzőművészeti alkotásokat, amelyek
esztétikai minőséget, értéket hordoznak,
és
maradandó nyomokat hagynak az utókornak”.
Bízunk benne, hogy még sokáig így is
lesz, amelyet ma már honlapunk is segít.
Most nem jöhettünk volna össze az
egykori Kláris, ma Élhető
Világ Irodalmi Kör nélkül, amelynek
működésében kiemelkedő
szerepe volt és van Tárkányi Imrének, mai
műsorvezetőnknek, és volt néhány évig
Regényi Ildikónak. Ugyancsak szót érdemel
drégely István aktivitása ma is. Munkájukat
itt is köszönjük!
Reméljük, hogy eddigi
jó kapcsolatainkat meg tudjuk őrizni
többek között a Krúdy Gyula Irodalmi Körrel
és másokkal. Szerzőink sorába pedig
sokan csatlakoznak az internetről, amelyben nem elhanyagolható
szerepe van a
„klarisujsag.hu” honlapunknak is.
Legjobb
képességeink szerint kell cselekednünk ma is!
–––
Elhangzott az ünnepségen, 2017.
április 4-én.
