Folyóiratunk 1992 áprilisában indult 20 fős
szerzői gárdával 16 oldalon. Közülük 5-en
publikáltak az elmúlt évben is, összesen
pedig 14-en az első évben hozzánk jelentkezett szerzők
közül. Így: Antalfy István (92/5.), Bornemisza
Attila (92/3.), Csendes Katalin (92/2.), Györgypál Katalin
(92/1.), Ihász-Kovács Éva (92/3.), Illyés
Terézia (92/1.), Keres Emil (92/3.), Kovács I.
József (92/4.), Losonczi Léna (92/2.), Makovics
János (92/1.), N. Varga Erzsébet (92/5.), Prosszer G.
Júlia (92/2.), Tárkányi Imre (92/1.), V.
Horváth Anna (92/1.).
A 20 év alatt ezernél jóval több szerző
írását, művét közölhettük,
az elmúlt öt évben több százét.
Az 5 év alatt a terjedelem 56 és 72 oldal
között változott. 72 oldalasak voltak a 08/2., a 09/2.
és a 09/5. ünnepi számaink (az ár
növelése nélkül, természetesen). A 09/6.
számtól azonban visszaálltunk az eredeti 56
oldalra. Így összesen a 30 számunk 1.816 oldalt tett
ki, egy szám tehát átlagban 60,5 oldalon jelent
meg. A szépirodalom minden számban 26 oldalon, a
gyermekirodalom 2 oldalon, a publicisztika a fennmaradó
oldalakon (levonva a számonkénti 2 oldalt a
tartalomjegyzékre és a közleményekre). Ez
azért nem kevés.
Az összes rovat száma 36 volt, ez az elmúlt
öt évi 42-höz képest kevesebb ugyan
valamennyivel, átfedések azonban még
adódtak. A továbbiakban tartalmuk szerint összevonva
tárgyalom ezeket.
Számaink változatlanul tematikusak. Már a
témák megjelöléséből is szembetűnő,
hogy egyre inkább a társadalmi kérdések
felé is fordultunk. A lapszámokat nehéz
minősíteni, de talán az alábbi
témákban megjelent számok a
legemlékezetesebbek tartalmukat tekintve: Felelősség
(07/5), Vágyak és célok (07/6.),
sokszínűsége és terjedelme miatt a Tavaszi
zsongás (08/2.), Zaj-zene-nesz (08/4.), Önismeret
–emberismeret (09/1.), József Attila folytán is
Szép akaratunk (09/2.), Gondolat (ereje) (09/3.), A
szépség varázsa-bűvölete (09/4.),
„Radnóti"-s és ünnepi számunk
(Bírálat, 09/5.), Életerő (tavasz, 10/2.),
Stílus és kor (10/5.), Műveltség (11/1.),
Művészet és pénz (11/2.), Szolgálat/uralom
(11/5).
A SZERKESZTŐSÉGRŐL ÉS A LAP
CÉLJÁRÓL
2011. szeptember elsejétől Tárkányi
Imrétől Földesdy Gabriella vette át a Színház
rovat vezetését. Az elmúlt öt évben a
lap legfontosabb céljai változatlanok voltak:
sokszínűség, az egyes témák minél
szélesebb látókörű tárgyalása,
feldolgozása a különböző műfajokban, mai
kérdéseinkre lehetséges válaszok
keresése. Mindezt megfelelő színvonalon és
szellemiséggel, az egyetemes értékeket és
erkölcsi normákat, az elért tényleges
eredményeket megbecsülve és erősítve. Jelen
környezetünkben ez, sajnos, önmagában véve
sem kis feladat, az esztétikai értékeket is szem
előtt tartva.
SZERZŐINKRŐL
Szerzőink közül csaknem 20
alkotótársunktól búcsúztunk el,
köztük B. Szalay Ildikótól, Baktai
Faragó Józseftől, Göndi
Grétától, Okányi Kiss Ferenctől, Porubszky
Ildikótól, Somossy Katalintól, Vandulek
Zsókától…
Más okokból elmaradt tőlünk többek
között Balázs Éva, Bátfai Judit, Farkas
Viola, Lelkes Miklós, Simek Valéria. Szerzőink
összlétszáma azonban nagyjából
változatlanul kétszázon felül van minden
évben, hiszen ugyanakkor több, mint 70 új szerző
jelentkezett lapunknál. Így az utóbbi 5
évben kezdett publikálni nálunk Bata Mária,
Bárdos László, Benke Mária, B.
Faragó Aranka, Bocsy Ilona, Cseke J. Szabolcs, (T.)
Dánielisz Éva, Földesdy Gabriella, Imre Ferenc,
Kántás Balázs, Kühne Katalin, Pataki Katalin
Glica, Regényi Ildikó, Ruszin Nelly,
Szentpéterszegi Róza és mások,
gyermekkorúaktól fiatalokon át idősebb
korúakig egyaránt, ami nagyon jó dolog!
SZÉPIRODALOM (FELNŐTT ÉS GYERMEKIRODALOM)
SZÉPPRÓZA
A szépirodalom terén változatlanul kevesebb a
próza. A 30 számban azonban több érdekes,
hosszabb terjedelmű prózát tudtunk közölni,
ezekből itt néhány szerzőt és címet
felidéznék:
Bertalan Balázs: Ábel tornya (10/6.), Boross
Krisztina: A fény harca (11/1.), fényesi Tóth
János: Az Útépítő (11/5.),
Györgypál Katalin: Ál-siker-sztori (11/2.),
Kecskés Rózsa: A legbátrabb apa (07/2.),
Kühne Katalin: Árvíz idején (10/4.), Maruzs
Éva: Májusi találkozás (07/2.),
Táltosének (09/5.), Nem kéne … (10/5.),
Mudri Béla: Eruska és Andi (06/2., 07/6., 08/6.), Az
Ördög és az Angyal (10/2. és 10/3.), Pataki
Katalin: Gyöngybetűket fűzögetek (08/5.), A keserves mindenit
(09/2.), Regényi Ildikó: Anyu (07/3.), A
„háromszemű" gyűrű története (07/5.),
Veréb Ria: Mélyből jött történet
(08/3.és 08/4.).
Több prózaírónk verset is ír, ami
általában tükröződik prózáikban
is (Benke Mária, B. Faragó Aranka, Bodó Csiba
Gizella, Földeáki-Horváth Anna,
Györgypál Katalin, Illyés Terézia,
Juhász Sándor, Király Lajos,
Kovácsné Sipos Márta, Maruzs Éva, Mudri
Béla, Níedermayer Anna, Papp Irén, Pataki Katalin,
Stancsics Erzsébet, T. Molnár Zsuzsa és
mások).
Több prózaírónk azonban valóban
„csak" prózaíró (Borsos Irén, Hajdu
Erzsébet, Kő-Szabó Imre, M. Kovács Ildikó,
P. Borbély Katalin, Regényi Ildikó és
mások).
Mint tudjuk, rövid(ebb) (jó) prózát nem
könnyű írni, más oldalról pedig
adottság kérdése is, ki mekkora terjedelemben
formálja meg gondolatait. Egy irodalmi jellegű lapnak pedig
terjedelmi kötöttségei is vannak, ezért sajnos
csak bizonyos jellegű prózákat tud közölni.
VERSEK ÉS MŰFORDÍTÁSOK
Belelapozva az újságba, változatlanul
szembetűnő a versek magas aránya. Akik kevésbé
szeretik a verseket, természetesen túl
soknak/feleslegesnek tartják, mások másként
vélekednek. Mi ez utóbbiak
véleményét osztjuk, és igyekszünk a
témához, alkalomhoz vagy évszakhoz illeszkedő
verseket közölni a megformálás és a
gondolatiság megfelelőnek tartható színvonala
esetén. Az 5 év alatt természetesen
„rengeteg" verset közöltünk (feltehetően 1.800
körül!), nyilván jobbakat és
kevésbé jobbakat – kinek-kinek eltérő
ízlése, véleménye szerint.
Költőink közül néhánynak nevét
említettük a prózaírók
között is. Értékelés helyett itt is a
gyakran publikáló költőink egy
részének nevét említem: Antalfy
István, Barcs János, Bocsy Ilona, Bornemisza Attila,
Botos Ferenc, Bősze Éva, Buda Zsuzsanna, Csáky Anna,
Dánielisz Éva, Drégely István, Erdős Anna,
Györke Seres Klára, Hidegkuti Zita, Hollósy
Tóth Klára, Ihász-Kovács Éva,
Kanizsa József, Király Lajos (műfordításai
külön is említésre méltók),
Kovács I. József, Lengyel Géza, Losonczi
Léna, M. Nagy Ildikó, N. Varga Erzsébet,
Tárkányi Imre, Téglás-Hajós
Éva, Vántsa Zoltán, Veiczi Irma, V. Horváth
Anna és mások.
Néhány nagyobb terjedelmű/más okból
fontos verset, közöttük több szonettkoszorút
(sz.k.) itt azért megemlítek: Bárdos
László: Az Atlantisz könyvszigeten (11/1.),
Bognár Stefánia: Kevés a fény (sz.k.,
08/3.), Cahour, Michel: Tizenkét vers Laoszból (ford.:
Király Lajos, 09/5.), Drégely István:
Sirató (09/5.), Gondos Gyula: A százéves Nyugat
(11/2.), Györgypál Katalin: Suhanó szárnyakon
(07/6.), Budán (10/3.), Halász Imre: Mintha a
világ (08/5.), Hollósy Tóth Klára: Tavasz
(sz.k., 08/2.), Nyitott kapukkal (sz.k., 11/1.), Illyés
Terézia: A puszta mint múzsa (09/4.), Kanizsa
József: Széchenyi lelke fölöttünk (11/3.),
Király Lajos: Űrutazás (09/3.), Losonczi Léna:
Szerepeim (ciklus, 09/1.), Tárkányi Imre: Utazz velem (14
szonett, 07/4.), Verne, Jules: Kétségek között
(ford. Király Lajos, 11/3.), Vesztergom Andrea:
Jégtükör-rianás (sz.k., 08/1.), Vona Katalin:
Szép szülőföldem (Gyökerem – a
Nagykunság) (07/3.).
GYEREKEKNEK
E rovatunk anyagából – korábbi
hagyományainknak megfelelően – ősszel gyermekeknek
szóló antológia kiadását
tervezzük. Mintegy 33 szerző gyermekversét,
meséjét közöltük, gyermekkorú
szerzőktől a jól ismert szerzőkig (előbbi pl. Gál Emma
Flávia, utóbbiak többek között: Barcs
János, Bata Mária, Kanizsa József, N. Varga
Erzsébet, Papp Irén, Vántsa Zoltán
és mások) két-két oldalon,
törekvéseink szerint megfelelő színvonalon,
gyermekeknek szóló tartalommal és formában.
PUBLICISZTIKA
ESSZÉ
Az elmúlt öt évben számos érdekes
és jó esszét közöltünk vagy az
adott témához kapcsolódva, vagy évszakhoz,
alkalomhoz, olykor „csupán" fontossága okán
közöltük. (Ilyen volt pl. Maruzs Éva
írása „Élet a halál után"
címmel.)
Összesen 46 szerző publikált esszét a
legkülönfélébb témákban.
Költők és prózaírók egyaránt.
Becslés szerint közel 200 esszé látott
napvilágot. A legtöbb esszét írták:
Benke Mária, Györgypál Katalin, Krasznai
Sándor, Kühne Katalin, Láng Miklós,
Regényi Ildikó, T. Molnár Zsuzsanna. A magam
részéről ezeket az esszéket
különösen fontosnak tartom a lap
szellemiségének nyíltabb kifejeződése
szempontjából. Több szerzőnk kifejezetten a lap
számára írja meg művét a
témában, ami külön értéket ad
neki (Antalfy István, Györgypál Katalin, Krasznai
Sándor, Láng Miklós, Losonczi Léna,
Pongrácz Zoltán, Regényi Ildikó, T.
Molnár Zsuzsanna, olykor Dömök Elíz és
mások). Sajnálatos módon írásbeli
visszajelzés nem érkezik, így az ún.
„viták" is (egyelőre?) megszűntek, az egyes cikkekről
más vélemények legfeljebb csak szóban
hangzanak el.
RIPORT, INTERJÚ
Minden egyes számban, minden témában
közölhetjük Kő-Szabó Imre számunkra
írt hosszabb, érdekes, sokszínű riportjait. Ez
önmagában véve is hatalmas munka
részéről! Nagy Zsófia riportját
közöltük Szebeni Sándorral (08/2.), később
Földesdy Gabriella „Magyarok Kanadában" címmel
írt riportját (08/6.). Kő-Szabó Imre írt
Kanizsa József költőről is, amit szintén ebben a
rovatban közöltünk (09/5.)
BÚCSÚ
Már a rovatcím is szomorúságot sugall.
Elbúcsúztunk emlékező írásokkal,
versekkel Porubszky Ildikó költőtől (08/4.), Legányi
Marianna költőtől (08/5.), dr. Gomola György művészeti
írótól, költőtől (09/2), Vandulek
Zsóka költőtől és
prózaírótól (09/4.), Grgurics
Istvántól (10/1.), Okányi Kiss Ferenc
próza- és közírótól,
költőtől (10/5.), legutóbb pedig Cecei-Horváth Tibor
„kocsmai" költőtől és mecénástól
(12/1.).
VALLOMÁS, (VISSZA)EMLÉKEZÉS,
TÖRTÉNELEM, MÚLTUNK(RÓL)
E rovatainkban is több figyelemreméltó
írást olvashattunk. Így például
Földeáki-Horváth Anna: „Véd- és
dacszövetségben a Somlyó hegyen" (07/3.),
Szántai Sándor: „Gyökerek, ágak"
(07/3.), Krasznai Sándor: „Művészi-irodalmi
tevékenységemről" – tanulságos! (08/2.),
„Gondolatok Tüskés Tibor "Kézfogások"
című írása kapcsán" Király
Lajostól (08/3.).
Szintén Király Lajos vallomása „Amikor
elbátortalanodik a költő" címmel saját
magáról (09/2.), Kovács Sipos Márta
„Mozaik" című vallomása (09/3. és 4.)
„Miért írok?" – kérdezte
Okányi Kiss Ferenc (09/1.). „Szakmai életutam"
címmel Soós Klára
művészettörténész írt cikket (12/1.).
A Visszaemlékezés rovatban
közöltük Ránki Katalin
írását édesapjáról,
Ránki György zeneszerzőről (07/4.) Vandulek Zsóka
emlékezett Szabó Magdáról, az
írónő halála kapcsán (08/1.) Okányi
Kiss Ferenc emlékezett Aszódi Imrére (Irodalomtörténet
c. rovatban 08/6.). Emlékeztünk Fodor András
költőre (Fodor Andrásné és Király
Lajos írásai, utóbbi
„Irodalomtörténet és barátság"
címmel, 09/4.).
(A Képzőművészet c. rovatban) Kanizsa
József emlékezett Búza Barna
szobrászművészre (11/1.).
Az Emlékezés c. rovatban saját
magáról írt Dr. Tóber Ernő (10/3)
„Visszapillantás" címmel.
Okányi Kiss Ferenc írt
„Tájékozatlanság a múlt
emlékeiről" címmel felhívó erejű cikket
(09/1. és 2.), valamint Bem József életéről
olvashattunk legutóbbi számunkban (Pintér
Sándor, 12/1.). Közreadtuk P. Tófeji Valéria
cikkét a kunok I.
világtalálkozójáról (10/3.),
és megemlékeztünk Regényi Ildikó
részben személyes jellegű cikkével március
15-éről (11/1.).
KULTÚRTÖRTÉNET, VALLÁS
–KULTÚRTÖRTÉNET
Itt közöltük Gazdag László
cikkének befejező részét a
tízparancsolatról (07/2. és 3.), valamint „A
hellének, a latinok és a hatalom" c. cikksorozatát
(07/4., 5., 6.). Később pedig a hellén-latin
kultúrkörről olvashattuk írását
(08/5., 6.), végül a sumérokról
szóló művét (10/3. és 4.).
E rovatunkban még olvashattunk Pécsről mint
Európa egyik kulturális fővárosáról
(Regényi Ildikó, 10/5.), valamint a
házsongárdi temetőről (07/5.) és Széchenyi
Istvánról (10/6.) dr. Domonkos János
tollából.
Vallás-kultúrtörténet rovatunkban
érdekes cikk jelent meg a sámánizmusról
(dr. Hunyadi Dalma, 09/5.).
FÓRUM, MAGUNKRÓL
Több cikket közölhettünk szervezetekről,
együttesekről, klubéletről.
Így Bíró Endre könyve kapcsán jelent
meg írás a 07/6. számban; Váradi Edit
írt a Kézfogás Énekegyüttesről (uott),
Udvarhelyi András a Csepeli Tamási Lajos Olvasó
Munkás Klubról (08/2.), Körmendi Gitta a
VA-KU-KÖR-ről (uott), Kanizsa József a Krúdy
Kör egyik estjéről (uott), a könyvhétről
Okányi Kiss Ferenc (08/4.), az Athéné
Alkotó Körről Pataki Katalin (08/6.), az AKIOSZ-ról
a Kristály antológia (2007) ürügyén
Okányi Kiss Ferenc (09/1.), a Bács-Kiskun Megyei
Költők és Írók Baráti
Köréről Kovács I. József (09/3.), a Szegedi
Irodalmi Kávéházról Tatár
Rózsa (09/6.), a József Attila Klubról Ódor
Katalin (10/1.), a 12. Debreceni Simonyi Napokról Krasznai
Sándor (10/4.), egy polgári házról Szegeden
(Szilágyi Árpádéról) Kanizsa
József (11/4.) és az Élhető Világ Irodalmi
Kör első évéről írt Regényi
Ildikó (12/1.).
A Magunkról c. rovatban egyetlen cikk jelent meg
„A KLÁRIS elmúlt öt évé"-ről
(Györgypál Katalin, 07/2.) Témájában
részben ide tartozik az 1994-től évente,
áprilisban odaítélt Kláris-díjak
közzététele a júniusi számokban.
KÉPZŐMŰVÉSZET,
MŰVÉSZETTÖRTÉNET, FOTÓMŰVÉSZET,
ILLUSZTRÁCIÓK
Bár nem minden számban, de rendszeresen
közöltünk képzőművészettel kapcsolatos
cikkeket. Több kiállításról, a
Kláris hasábjairól is ismert művészekről
írt Okányi Kiss Ferenc (Csillagné LőZsuról
07/3., Forintos Annáról 07/6., Pongrácz
Zoltánról 08/1., Bor István Ivánra
emlékezett 08/2.), Tárkányi Imre Fenyves
Mária Annunziátáról (08/4.), Udvarhelyi
András Kürti Zoltánról (08/5.), Feledy
Balázs Keresztes Zsuzsáról (08/6.), Simon M.
Veronikáról Enyedi Béla (09/1.), Koncz
Etáról Losonci Miklós (09/4.). Láng
Miklós a balatoni festőkről emlékezett meg (08/3.),
Szénási Mihály és Kanizsa József
Búza Barnáról (09/4. és 10/5.).
Olvashattunk még többek között Paál
Lászlóról (Fenyves Mária Annunziata,
09/5.), a Rudnay Társaság
kiállításáról is (A. Bak
Péter, 10/3.). Érdekes írás volt Simon M.
Veronika elemzése is saját képéről (A Nő
helye a világban, 10/2.). A Képzőművészet
és színház c. rovatban Földesdy
Gabriellától közöltünk cikket
(Mensáros László fejszobra, 11/3.).
Fotóművészet rovatunkban pedig Kiss Sándor
írt a fotográfiáról (09/5.).
A Művészettörténet rovatban „A
reneszánsz zsákutca" címmel
közölhettük Gazdag László
írását (09/4. és 5.).
Az elmúlt 5 év 30 számában
számonként mintegy 10 illusztrációt
tettünk közzé, jórészt festmények
fekete-fehér reprodukcióit, de számos
felvételt (fotót) is. Rendszeresen közlünk
műveket többek között az alábbi
művészektől: Barna András, Buczkó Imre,
Csillagné Lőrincz Zsuzsa, Forintos Anna, Gara Gizella, Kertai
Tibor, Koncz Eta, Kürti Zoltán, Pongrácz
Zoltán, Szabados István, Szabolcsi Erzsébet,
Szénási Mihály, Sz. Ferincz Mária, V.
Horváth Anna, Vörös Ferenc, V. Törös
Borbála.
FILMMŰVÉSZET, FILMTÖRTÉNET
Nemes Károly magas színvonalú
írásait rendszeresen közölhetjük
lapunkban. Számos említésre méltó
cikke jelent meg nálunk, így pl.
„Néhány szó a
tragikomédiáról" (07/3.), a magyar
játékfilmekről 2006-2007 (07/4), Berkes Ildikóval
közösen a 2007-es magyar filmekről (08/1. és 2.),
hasonlóan 2008 magyar filmművészetéről (09/2.),
„Miről szól a film?" (Nemes, 08/4).
„Ellentmondás-konfliktus-film" (Nemes, 10/5.),
szintén érdekes cikk a „Filmek
vasárnapról" (Nemes, 11/2.) is.
Földesdy Gabriellától közöltük a
„Katyn"-t (08/4.) és a „Játékfilm
Márairól"-t (10/2.). Kicsit összefoglaló
jellegű, hosszabb cikke volt Nemes Károlynak „A valami
és a semmi megteremtése filmen" című (11/4., 5.
és 6.).
A 10/5. számtól közöltük
Tárkányi Imre filmtörténeti sorozatát
az 1945 utáni magyar filmekről („Valahol
Európában" címmel).
FILOZÓFIA-ÉLETMÓD, SZOCIOLÓGIA,
ERKÖLCS
E témákban mindössze három
írást olvashattunk: Csillag László:
„Elmélkedések" (07/2.) című érdekes,
vallomás-szerű írását, amit titkos
várakozásunkkal ellentétben nem követett
más szerző; Árpás Rózsa: „A
"szingliség" és ami e kifejezés mögött
van" (08/1.) című aktuális tanulmányát
és Rozmaring Lajos: „Felelősség –
felelőtlenség?" (08/1.) címmel közreadott
tanulságos írását.
ZENEMŰVÉSZET terén kevés cikk jelent meg.
Bátfai Judit két fiatal diplomahangversenyéről
írt (08/4.), Fenyves Mária Annunziata Felix
Mendelsshonról (09/3); a Pomázi Ifjúsági
Fúvószenekarról (09/6) és egy
hangversenyről a Thália Színházban (a
Zeneakadémia átmeneti bezárása okán,
11/2.) pedig Stancsics Erzsébet.
IRODALOMELMÉLET, KÖLTÉSZET,
IRODALOMTÖRTÉNET
Irodalomelmélet terén a fiatal
Kántás Balázs írását
közölhettük (Celan vers elemzése, 10/5.),
Mészáros Ferenc pedig Király Lajos egy
versét elemezte (uott). Az Irodalomtörténet
c. rovatban jelent meg szintén Kántás
Balázs cikke Paul Celan nyelvszemléletéről
(10/3.), valamint Dénes Mónika: „A 42.
zsoltár és parafrázisai" (08/2.) című
cikke.
A Költészet rovatban közöltük
Horányi Árpád írását a
varsói szláv költészeti
fesztiválról (11/2.).
Irodalomtörténet terén hosszú a
lista. Elsősorban Téglás Tivadar magas
színvonalú, általában hosszabb
lélegzetű cikkei, cikksorozatai jellemezték e rovatunkat.
Hemingway, Mark Twain, Jack London, Cooper, Kipling (07/2. 3, 5.,
08/2., 4.); a romantikus történelmi regény sorozat
Jósikával kezdődően, aztán Jókai,
Mikszáth, Gárdonyi Géza, Kemény Zsigmond,
Herczeg Ferenc (09/1-től 11/3. számig). Olvashattunk
„Emléksorok"-at „centenáriumra" (Nyugat,
08/1.), a Szinbád 100. születésnapjára
írt cikkét (11/4.), Szemere Miklós és az
irodalom összefüggéséről (11/5.), mesélő
házakról Jókai életéből (11/6.)
és a Himnuszról ( 11/2.) is.
A Nyugat száz évéről szintén hosszabb
cikk Okányi Kiss Ferenctől is megjelent (08/3.).
Földesdy Gabriella drámák és
sorsfordulók című érdekes
tanulmányával mutatkozott be nálunk (07/3., 4.
és 5.).
A 08/5. számban különösen sok
témájú irodalomtörténeti cikk jelent
meg (Király Lajos írt a költő Hemingwayről,
Téglás Tivadar Móriczról, Földesdy
Gabriella Babitsról, Okányi Kiss Ferenc Sík
Sándorról, Udvarhelyi András Nádas
Péter „Párhuzamos történetek" c.
könyvéről).
József Attiláról több cikkünk is
megjelent. „József Attiláról, szabadon"
címmel Okányi Kiss Ferenc hosszabb lélegzetű
tanulmánya (07/2. és 3.), a 09/2. számunkban
hárman is írtak J. A.-ról (Krasznai Sándor,
Téglás-Hajós Éva és Földesdy
Gabriella). Hunyadi Dalmától közöltünk
(részben vitatható) cikket Poe és J. A.
párhuzama témában (10/2.)
Szécsi Margittal Téglás-Hajós
Éva foglalkozott (08/6.), Krúdyval Kún
István (08/4.) és Pekár István (10/5.),
Ignácz Rózsával Földesdy Gabriella (09/6.).
Wass Albertről Udvarhelyi András és Földesdy
Gabriella (08/3.) cikkeit olvashattuk. Radnóti Miklósra
emlékeztünk a 09/5. számunkban (Okányi Kiss
Ferenc és Téglás-Hajós Éva).
Több szempontból érdekes írás
volt „A tündér mint magyar népmese
motívum" című cikkünk is (Hunyadi Dalma, 09/4.),
valamint Földesdy Gabriella: „Mire jó a mese?"
című írása (11/4.).
KORTÁRS KÖLTŐK / KÖLTŐ KORTÁRSAINK /
KORTÁRSAINK
Talán a felsorolás önmagában is
érdekes lehet: Antalfy Istvánról Kanizsa
József (09/5.), Barcs Jánosról Halász Imre
(07/6.), Cahour, Michelről Király Lajos (09/5.), Drégely
Istvánról Király Lajos (10/1.), Fa Edéről
Király Lajos (09/6.), Fekete Szabolcsról
Níedermayer Anna (09/1.), Halász Imréről Barcs
János (07/6.), Kaiser Lászlóról Sz.
Tóth Gyula (10/3.), Kanizsa Józsefről dr. Varga
József (07/6.), Király Lajosról
Zászlós Levente (10/2.), Lator
Lászlóról Király Lajos (09/1.), Lengyel
Gézáról Udvarhelyi András és
Halász Imre (08/2.) írt. Kiemelném még
Király Lajos terjedelmesebb cikkét
„Találkozás Lator László
Kossuth-díjas költővel" címmel (09/1.). Ugyanitt
szerepel Níedermayer Anna írása a még
egészen fiatal Fekete Szabolcsról.
ELEMZÉS, KÖNYVESPOLC
Elemzés c. rovatban összesen két
írás jelent meg: Földesdy Gabriella elemezte
sokrétűen „A kis herceg"-et (11/6.), Fetykó Judit
pedig Sipos Lajos könyve kapcsán Babits Mihály
sorsát (11/6 és 12/1.).
Könyvespolc rovatunk folyamatos és viszonylag
egyenletes.
A 30 számban összesen 112
könyvismertetést, kritikát közöltünk.
Ebből az URÁNUSZ Kiadóé mindössze 31. Műfajok
szerint a 112 könyvismertetés így alakult:
verseskötet 53, prózakötet (szépirodalom
és tanulmány együtt) 41, vers- és
prózakötet 6, vers és rajz 1,
antológiák, évkönyv 8, gyermekkönyv 3.
Recenziót 40 szerzőnk írt: Györgypál Katalin
(28), Tárkányi Imre (15), Stancsics Erzsébet (15),
Szebeni Sándor (10), Udvarhelyi András (10),
Király Lajos (7), Földesdy Gabriella (6), Illyés
Terézia (6), Lengyel Géza (3), Antalfy István (3),
Níedermayer Anna (versben is, 3), Kő-Szabó Imre (3),
Krasznai Sándor (2), Gondos Gyula (2), Láng Miklós
(2), Halász Imre (2). A további 24 szerző egy-egy
könyvet ismertetett, pl. dr. Csermely Tibor,
Kovácsné Sipos Márta, Téglás
Tivadar, Tüskés Gábor.
Néhány könyv esetében több
recenzió is készült, így:
Györgypál Katalin: Szóvarázs (3)
(08/2.), Kincseim, morzsáim, emlékeim (6)
(08/5.), Lépésről lépésre (4)
(09/2.), Röpte percek (4) (10/4.), Kortalan
lélek (2) (11/1.), Halk remény (3) (11/5.),
Király Lajos: Hittem, amit tettem (3) (08/2.), Három
történet és tíz vers (3) (08/6.), „Szeress
pokol s menny tüzével" (3) (10/4.), Stancsics
Erzsébet: Szem-látomás (3) (08/4.).
A 112 recenzió között nehéz
válogatni. Néhányat mégis kiemelnék,
a megjelenés sorrendjében: Gondos Gyulától
Prosszer G. Júlia: NAXOS
trilógiájáról (07/3.), Szebeni
Sándortól Losonczi Léna: A Kármeltől a
Hórebig (versek, 08/1.), Tárkányi Imrétől
Györgypál Katalintól és Riersch
Zoltántól Király Lajos: Hittem, amit tettem
(08/2.), Györgypál Katalintól Gondos Gyula: A zengő
labirinth (09/2.), Mészáros Ferenctől Király
Lajos: Galagonyás dűlő (09/3.), Gondos Gyulától
Halász Imre: Mintha a világ (09/5.), Földesdy
Gabriellától Bryan Cartledge: Mindhalálig Trianon!
(09/5.), Téglás Tivadartól Király Lajos:
„Szeress pokol s menny tüzével" (10/4.), Szebeni
Sándortól Györgypál Katalin: Röpte
percek (10/4.), Udvarhelyi Andrástól Stancsics
Erzsébet: Át-hallás (11/1.), Földesdy
Gabriellától Grecsó Krisztián: Mellettem
elférsz (11/5.).
Az antológiák (8) közül a fele
vidéki kör, szervezet munkája (Győr,
Badacsonytördemic, Kecskemét, Szigethalom).
SZÍNHÁZI KÖRKÉP,
SZÍNHÁZ, SZÍNHÁZTÖRTÉNET
Összesen 24 színházban vagy fesztiválon
(játékon) jártunk, közülük
vidéki Miskolc (és a Nemzetközi
Operafesztivál), Szolnok, Nyíregyháza, Szeged(i
Szabadtéri Játékok) és Veszprém.
Önmagában ennek is örülünk.
Összesen 122 kritikát közöltünk. Ebből
Karinthy Színház 17, Budaörsi
Játékszín 14, Vígszínház 12,
József Attila Színház 12, Magyar
Színház 11, Nemzeti Színház 9, Új
Színház 7, Miskolci Nemzeti
Színház(ról) 6+1, Evangélium
Színház 5, Radnóti Színház 5, Pesti
Színház 5, Játékszín 3,
Operettszínház 3, Örkény István
Színház 2, Szolnoki Szigligeti Színház 2,
RS9, Miskolci Nemzetközi Operafesztivál, Budapesti
Kamaraszínház, Piccolo Teatro, Thália,
Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház,
Katona József Színház, Szegedi Szabadtéri
Játékok, Veszprémi Petőfi Színház
1-1. Az arányok fenti alakulásának
nyilvánvalóan több oka van, kapcsolattól a
bemutatószám alakulásáig sokféle.
Ismertetést, kritikát 15-en írtak,
összesen 128-at – néhány
előadásról tehát több kritikát is
közöltünk. A névsor így alakul:
Földesdy Gabriella 32, Tárkányi Imre 32, Stancsics
Erzsébet 16, B. Szalay Károly 15, Szádváry
Gyuláné (Miskolc) 8, Salamon Ezsébet 8,
Okányi Kiss Ferenc 6, Hoffmann Katalin 2, Kő-Szabó Imre
2, Barabás Tilda, Tárkányi Tímea,
Regényi Ildikó, Kanizsa József, Balázsi
Judit, Györgypál Katalin 1-1.
Színháztörténet rovatban
közöltük Székely Mendel Melinda: „Magyar
színházalapítási kísérletek
az Amerikai Egyesült Államokban" című
figyelemreméltó tanulmányát (11/2., 3.
és 4.). Részben ide tartozik Földesdy Gabriella
említett hosszabb cikke („Drámák és
sorsfordulók" az Irodalomtörténet c.
rovatból) is.
SZÍNÉSZKORTÁRSAINK,
SZÍNÉSZPORTRÉK – A MÚLTBÓL
Tárkányi Imre jegyzi változatlanul a rovatot
tömör áttekintő írásaival. 2007-ben
folytatta Színészkortársaink
sorozatát, majd a 08/1. számtól a múlt nagy
színésznőiről és színészeiről
olvashattunk minden számban.
AFORIZMÁK
Mindegyik számban találhatunk aforizmákat,
gondolatokat, lehetőség szerint az adott témához,
közölt műhöz tartalmilag kapcsolódva. Aforizma
szerzőink voltak: Antalfy István, Bátfai Judit,
Bodó Csiba Gizella, Dobrosi Andrea, Gajárszky Magdolna,
Gál Tamás, Halász István, Hitka Anita
Dévi, Hollósi Tóth Klára, H. Tóth
Maja, Lelkes Miklós.
Hitka Anita Dévi teljesítménye e műfajban
köztudottan kiemelkedő. Olvasva ezeket, talán egy
pillanatig elgondolkodunk egyik-másik
igazságtartalmán.
KÖZLEMÉNYEK, FELHÍVÁSOK, HÍREK
Itt olvashatunk az URÁNUSZ Kiadó
működéséről, kiadott könyveiről –
közöttük évente KLÁRIS
antológiák, alkalmanként Kláris
könyvek –, készülő
antológiákról, szerzőink esetleges
névváltoztatásáról; olykor
helyesbítéseket teszünk közzé,
júniusi számainkban pedig
KLÁRIS-díjazottjaink névsorát.
Átmenetileg létezett szerény honlapunk is, a
jövőben új tartalommal és formában gondoljuk
létrehozni és fenntartani.
„KLÁRIS-KÖR" – Élhető
Világ Irodalmi Kör
A felolvasó esteket (nem hivatalos nevén
Kláris Kör) még az Almássy téri
Szabadidő Központban tarthattuk 2007-ben, 2008
januárjától az Erzsébetvárosi
Közösségi Házban folytattuk, 2009
őszétől pedig már a József Attila Klubban
szerveztük. A felolvasó estek ilyen formában
megszűntek 2011 január végén.
2011 februárjától szintén még a
József Attila Klubban indult el az Élhető Világ
Irodalmi Kör tevékenysége másféle
szervezésben, a Kláris antológia ’11
bemutatóját azonban novemberben már a
Rátkai Klubban tartottuk, 2011 decemberétől pedig a
Kör a Fáklya Klubban működik.
ÖSSZEGZÉS –TERVEINK
Ekkora anyagot áttekintve sem könnyű összegezni.
A társadalmi kérdések, problémák
közvetlenebb tárgyalása szembeötlő
talán, másik oldalról pedig az esszék
(rövid tanulmányok az adott témához
kapcsolódóan) és az irodalomtudományi
írások számának és
mélységének növekedése. A terjedelem
(átmeneti) növelése lehetővé tette hosszabb
elemző írások közlését, fennáll
azonban az a veszély, hogy terjedelmük miatt
kevésbé közérdekű jelleggel bírnak.
Megtalálni az egyensúlyt elég nehéz
feladat; olykor sorozatok közlésével, illetve
egy-egy cikk több részletben való
közlésével igyekszünk áthidalni a
terjedelmi kötöttségeket.
A jövőben hasonló színvonalon szeretnénk
megjelentetni a lapot. Ehhez át kell gondolni, milyen rovatokat
részesítsünk előnyben. A nem szépirodalom
területén úgy tűnik, továbbra is az
esszék, az irodalomtudományok, a
könyvelemzések lehetnek kiemeltebbek, valamint a
színház rovatunk megerősítése. Magas
színvonalú írásokat azonban bármely
témában szívesen megjelentetünk ezután
is.
Élőbb kapcsolat újólagos kialakulása
is kívánatos lehetne a lap hasábjain, azt azonban
nehéz befolyásolni, íródnak-e
hozzászólások, esetleges
ellenvélemények egy-egy megjelent cikkel kapcsolatban.
A megjelent versek aránya egyelőre változatlan,
úgy látjuk azonban, hogy mennyiségét
tekintve talán kevesebb vers érkezik
közlésre. Érdeklődve várjuk a
tendenciák esetleges változását,
alakulását a műfajok terén is.
A közeljövő tervei között szerepel egy
élő honlap kialakítása is, ami ma már nem
csak a fiataloké.
dr. Györgypál Katalin
alapító-főszerkesztő
Megjelent: Kláris, 2012/2.
